Századok – 1899

Új könyvek - Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I. II. köt. Második kiadás 378

378 TÁRCZA. ÚJ KÖNYVEK. -— A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE AZ ARPÁDHÁZI KIRÁLYOK ALATT. I. II. kötet. Pauler Gyula kétszer koszorúzott munkája második javított kiadásban jelent meg a könyvpiaczon ; de alig mondható róla, hogy lényegében valami javításon ment volna keresztül, vagyis, a munka javításra alig szorult. Jóllehet, a szerző — miként az új kiadáshoz írt előszavában maga mondja — mindazt, a mi műve első megjelenése, az az 1893 óta itthon és külföldön, kisebb-nagyobb értekezés, adalék, oklevél, összefoglaló munka napvilágot látott, lelkiismeretesen átnézte, több adatot felhasznált, némely előbbeni állítását elhagyta, némelyiket módosította, az 1063-iki hadjárat idejére, a IV. Béla, V. István és IV. László királyok korában szereplő Egyed mester nemzetségére nézve véleményét megváltoz­tatta stb., — egészben véve mégis kevés az a mit igazított, és épen semmi, a mit új adatok alapján új felfogással átdolgozni szük­ségesnek látott volna. Egy megjegyzésünk van csak ez alkalommal, de ez sem a munka tartalmára, hanem a kiadás oeconomiájára vonatkozik : kár. hogy a jegyzetek, melyek az egész műnek oly véghetetlenül becses és nagyfontosságú részét teszik, nem a szöveg alatt vannak adva, hanem épen úgy mint az első kiadásnál, megint külön a kötetek végére kerültek. Mennyire nehezíti e czélszerütlen rendszer a könyv használatát, kiváltképen pedig annak behatóbb tanulmányozását, mindenki tapasztalhatta, a ki valaha ily kiad­ványt forgatott ; és lia e jegyzetek olykor egész értekezéssé növő terjedelme a kisebb alakú első kiadásnál mentheté is némileg a kifogásolt eljárást, már a második kiadás nagy nyolczad-rétű formá­tumában, azt hiszszük, minden nehézség nélkül alkalmazható lett volna a jegyzetek szöveg alatti közlésének sokkal helyesebb s az olvasóra nézve mindenesetre nagy könnyebbséggel járó módja. —- OKLEVÉLTÁR A MAGYAR KIRÁLYI KEGYÚRI JOG TÖRTÉNETÉHEZ. Ezen czím alatt bocsátotta közre a Magyar Tudományos Akadémia azt a nem nagy terjedelmű, 1338-tól 1776-ig a bevezetésben közölt hét darabbal együtt mindössze 241 oklevélből álló, de válogatott tartalmú gyűjteményt, melyet Fraknói Vilmos, a magyar királyi kegyúri jogról írt s még 1895-ben megjelent történeti tanul­mányában feldolgozott nagyobb jelentőségű és eddig kiadatlan emlékekből állított össze. De nem csupán ezekből, mert folyton folyó levéltári kutatásai közben sikerült még több fontos okiratra akadnia, mely a kegyúri jog történeti kifejlődésére új világosságot vet. Az oklevéltárba oly darabokat is fölvett tehát, melyek említett munkája megírásakor még nem állottak rendelkezésére, s ezek között Kassa városa és a Batthyány herczegek körmendi levéltárából való néhány oklevél különösen a királyi kegyúri jognak a trón-üresedés

Next

/
Oldalképek
Tartalom