Századok – 1899

Folyóiratok - Budapesti Szemle - 379

tárcza. 379 idején való gyakorlása szempontjából bír kiváló fontossággal. Az ilyeneket a szerkesztő nemcsak közli, hanem egyenkint méltatja is, mi által az egész publicatió valóban kiegészítő kötetévé válik a kegyúri jog történetéről irt munkájának. — ERDÉLYI ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK. XXI. kötet. Utolsó az akadémiai Monumenták e becses sorozatában, melyet a megboldogult szerző és szerkesztő, Szilágyi Sándor, élete végén még befejezhetett, de a mely már csak halála után hagyhatta el a sajtót. Az 1692 —1699 évek alatt folyt országgyűlések tárgyalásaiban Erdély legválságosabb korszakát ismerteti meg velünk e kötet : azt a korszakot, mely a Leopoldi diploma kiadásától a karloviczi béke megkötése évéig terjed s a császári provincziává vált ország önállóságának utolsó nyomait is eltemette. Ezúttal csupán jelezni kívántuk a könyv megjelenését ; bővebb ismertetést legközelebb fog hozni folyóiratunk róla. IGLÓ KIR. KORONA- ÉS BÁNYAVÁROS LEVÉLTÁRA. Ε haSZllOS kis füzetet, mely e napokban jelent meg, Igló város tanácsa megbízásából Illéssy János társunk állította össze. Tizenkét lapra terjedő bevezetésében, mit felolvasásúl szánt volt társulatunk folyó évi január-hó 5-ikére kitűzött, azonban közbejött akadályok miatt meg nem tartott választmányi ülésére, tüzetesen ismerteti az egész levéltárat, annak anyagát, helyiségeit, s a szerző által a belügyminisztérium és a város egyetértő intézkedéséből végrehajtott újra rendezését. A bevezetést a levéltár 1700-ig terjedő iratainak részletes lajstroma követi, mely nemcsak az oklevelek megfejtett dátumait és tartalmát adja, hanem eddigi kiadásuk iránt is pontos tájékozást nyújt az olvasónak. Chronologiai tanulságúl megemlítjük, hogy a conductus paschalis keletjelzéssel, melyről Knauz azt mondja Kortanában, hogy csak Horvát Árpádnak egy adatából ismeri, az iglai levéltár három oklevelében (mind a három a szepesi káptalan kiadványa) találkozott a szerző. FOLYÓIRATOK. — BUDAPESTI SZEMLE. A m. tud. Akadémia megbízásából szerkeszti Gyulai Pál. Kilenczvenhetedik kötet, 1899. január—márczius. 265 — 267. szám. — A januári és februári számok történeti tanulmányt hoznak Acsády Ignácz tollából a híres lantos Tinódi Sebestyénről, kivel a tanulmány írója főleg mint a kora eseményeire vonatkozó történeti adatok gyűjtőjével, mint krónikással foglalkozik. Azt fejtegeti, hogy Tinódi a török hódítás terjedésével megváltozott viszonyok közt a szó tulajdonképeni értelmében vándor lantos nem lehetett, s az országban tett utazásai czélja nem annyira verses szerzeményeinek előadása, mint