Századok – 1899

Vegyes közlések - Az eperjesi Szinyei-Merse codex 377 - Anonymus román nyelven 377

TÁRCZA. 377 használata miatt sokszor érthetetlenek is. Sok hibája menthető volna, ha a kiadás a Budai Krónika családjához tartozó krónikák kiadásának lenne tekinthető, de e föltevés ki van zárva, s külön­ben is a Dubniczi Krónika annyira magában álló, hogy ily czímen csak pontos lenyomatban adható ki. — KNAUZ NÁNDOR EMLÉKEZETE. AZ Esztergom-vidéki régé­szeti és történelmi társulat, folyó évi márczius-hó 5-én tartott közgyűlését Knauz Nándor emlékezetének szentelte. A közgyűlésen Walter Gyula esztergomi kanonok mondott gonddal írt emlék­beszédet a néhai tudós főpapról, hű képét adva életének és ered­ményekben gazdag irodalmi munkásságának, a Pozsonyi krónika újra feltalálásától kezdve a magyar diplomatikai Kortan meg­alkotásáig, és utolsó műve : a Garan-melletti szent-benedeki apátság története megírásáig, melynek Il-ik kötetét azonban, a Monumenta Ecclesiae Strigoniensis III-ik kötetével együtt, már csak kézirat­ban hagyhatta a M. Tudományos Akadémiára. Dr. Walter Gyula úr nemcsak a kegyelet munkáját végezte, hanem az irodalomnak is hasznos szolgálatot tett emlékbeszéde kiadásával, melyhez Knauz Nándor összes műveinek, nagyobb és kisebb dolgozatainak pontos bibliographicus jegyzékét csatolta. Az emlékbeszéd »Dr. Knauz Nándor«, czím alatt, az elhunytnak arczképével, Eszter­gomban jelent meg. — Az EPERJESI SZINYEI-MERSE CODEX. Érdekes kéziratot mutatott be a Philologiai Társaság márczius-havi ülésén Latkőczy Mihály losonczi főgymnasiumi tanár, melyet a Szinyei-Merse család levéltárában fedezett fel Eperjesen. A codexben megvannak azok az album-lapok, melyekkel a wittembergi egyetem professoral kedveskedtek a tőlük búcsúzó Thurzó Imrének, kit ottan tiszte­letből az egyetem rectorává is megválasztottak. A codex többi része Beniczky Péter költeményeit foglalja magában. Másolójuk óvári és szentmiklósi Pongrácz Ferencz, a kiről Latkóczy azt véli, hogy nem lehet más, mint Thököly Imrének az eperjesi collegiumban iskolás társa, a kiben most már a kuruczkor egyik főrangú codex-íróját tisztelhetjük. — ANONYMUS ROMÁN NYELVEN. Bésán Mihály lugosi kir. közjegyző, társulatunk tagja, román nyelvre fordította Béla király Névtelen jegyzőjének »Gesta Hungarorum« krónikáját. Eordítása az eredeti latin szöveg kíséretében a Transilvania folyóirat ez évi január-február havi füzetében jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom