Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - I. közl. 21

26 THŰRY JÓZSEF. tavaszán csakugyan bement Erdélybe Bektas temesvári pasával, a ki utasítást kapott volt a szultántól, hogy Székely Mózest ültesse a fejedelmi székbe. Nem sokára, t. i. junius 12-én, megérkezett az erdélyiekhez III. Mohammed szultánnak egy rendelete, melyben meghagyja nekik, hogy »Transilvani Mosern reciperent, fide et obsequio colerent. Mallent principem populärem et ex suo sïbi sangvine procreatum . . . in provincia rerum summae praeesse, quam cdienif/enam tyrannum pro sua libidine provinciales vexantem Mallent libertatem cum perpetuo otio et tranquillitate conjunctam amplecti, quam continentibus malis per Germanum illatis atque inferendis ad extrema omnia redigi«.1) Azonban az egyesült török-magyar hadaknak eme vállalata - mint tudjuk rosszul végződött. Elfoglalták ugyan Karánsebest, Gyula-Fejérvárt, Kolozsvárt, Enyedet, Tordát, Szászsebest, Szebent stb., de Éadul vajda julius 22-én Brassónál megverte őket s maga Székely Mózes is a csatatéren maradt többekkel együtt. Ilyen formán nem sikerült a töröknek visszaállítani az erdélyi fejedelemséget. A brassói harcz után életben maradt erdélyiek török területre menekültek s részint Karánsebesen, Lúgoson, Temesváron, részint Belgrádon és Szendrőben tartózkodtak. Ezek az erdélyi bujdosók több ízben kérték a szultánt és nagyvezírt leveleik és követeik által, hogy vigye be őket hazájukba és engedjen nekik fejedelmet választaniok.2) A török nagyon természetesen kész volt kérelmüket teljesíteni,3

) csak azt kívánta tőlük, hogy előbb válasszanak magok közül fejedelmet, akárkit, a kit erre méltónak tartanak; míg ezt nem teszik, addig nem adhatja meg nekik a segítséget. A bujdosók tehát (Mikó Perencz tudósítása szerint, ki akkor Bethlen Gábornak »inasa lött vala«) Bethlen Gábort »választák urokká, fejedelmökké, kit a török is igen akart«. S a török vezér mindjárt 16,000 tallért adatott Bethlennek a szükségletek födözésére.4) Azonban itt is beteljesedett az a mondás, hogy »átok fogta meg a A Szamosközynél III. köt. 115. s) Leveleiket 1. a Magyar Történelmi Tár XI. köt. 162—164. lapjain. 3) Ezt egészen bizonyosan tudjuk magoknak a bujdosóknak egyik leveléből (kelt 1603 szept. 9. Szófiában), melyben így nyilatkoznak: »Mi az hatalmas Czazartul két dolgot kértünk : egyiket az libera electiot, másikat az segítséget kiriil mindenekrül jó válaszunk is vagion és levelünk is.« (Történelmi Tár XI. 164.). *) Pecsevitől tudjuk, hogy Bethlen Gábor, mióta a brassói harcz után Belgrádba menekült, Jemiscsi Haszán nagyvezír rendeletéből naponkint 120 akcsét (= 1 arany frt.) kapott a török kincstárból s az 1603/4-i telet Szendrőben töltötte (Π. 350.).