Századok – 1899

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szamosközy magyar históriás éneke az 1610-iki Kendy-féle összeesküvésről - II. bef. közl. 310

AZ 1610-IKI KENDY-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉSBŐL. 335 222. [Nem azért hívtál] minket, úgy mond, öszve, Hogy támasztanál az [feje] delemre, De sőt hogy hívtad őtet vendégségben, [Hogy] tisztelkednél mü velünk előtte. 223. Ilyen szóbeszéd közöttek mind esék. Mind kik azelőtt még azt nem értették, Az áruitatás sokaknak nem tetszék. Kin az uraknak szivök megfélemlék. 224. Felkészült azért urunk is immáron, Magában ilyen gondolatban vagyon, Hogy megkeresse urakot szálláson, 0 maga rájok ütne vitéz módon. 225. De tartóztatja urunkot Imrefy, És ő felségét esedezvén kéri, Nem jó kezd abból végre is kijőni, Ha szállásokra kezd uraknak menni. 22fi. Ok mindeneket osztán megtagadnak, Semmi praktikát hogy ők nem tartottak, Minket pegéglen mindenütt gyaláznak, Hogy ágyokban is tőllünk nem nyughatnak. 227. Nagyobb lesz osztán annak az ő szava, Hogy hatalmasul mentünk szállásokra, Ha mi esik is rajtunk ez az úta (így), Hogy cselekedtek magok oltalmában. 228. Ilyen tanácsot urunk jóvá hagyá, Ismét Imrefy Jánost kérdi arra. Mit kelljen tenni tehát az dologban, Mert az tőrt sem jó fejünkre várnia. 229. Erre Imrefy urunknak ezt mondja : Izenjen felséged nékik s hívassa, Hogy ha dolgokban nem lészen praktika. Udvarhoz jőnek felséged látnia, 230. Hivatalodra de ha el nem jőnek, Igy kétségesek ők méltán lehetnek. Lássuk azután osztán mit mívelnek, Várjuk el őket, hogy ha reánk ütnek. 231. Ez tanácsot is urunk acceptálá, Mindjárt egy jámbor szolgáját szólítá.