Századok – 1899
Értekezések - FIÓK KÁROLY: Nulla dies sine linea. A Sabartoiasfaloi névről 9
16 DR. FIÓK KÁROLY. közését fejezi ki, hogy mi okból is nevezhetik a Sabartokat as/aZoi-knak. Conjecturalis megállapodások, amelyekhez igen sok megjegyzést tudnánk fűzni, lia lényegesebb dolgokra és azokban is rövidre szabott czikkünkben, befejezésre nem kellene sietnünk ! Azért tehát az uj megfejtés mellékkörülményeitől eltekintve, magát a megfejtést vesszük vizsgálat alá. Az uj theoria, melyet Gyomlay az elfogadhatlannak beigazolt és már gazdátlanul maradt Fessler-Pecz-féle elmélet helyébe állit, így hangzik: 2!αβάρτ οι άσφαλοι. Tehát a ^άβαρτοι, a névnek első eleme, melyet eleddig még senki két részre osztani nem próbált, itt szintén két tagra oszlik. És pedig olyan két tagra, a milyen két tag belőle ki nem telik. Vegyük elő csak és illesszük össze a ΣαϊΙαρτ és oi elemeket, a nemzetnevet és a névelőt s nézzük meg, milyen eredményt kapunk ? Mert az kizárólag csak egy lehet és pedig ez: -Σάβαυ&οι. Más szóval : a görög hangtan nagyon is ismert assimilationalis elvénél fogva a spiritus aspernek a szomszédos dentalis muta hangra (r) azon esetben is aspiráló hatást kell feltétlenül gyakorolnia, ha az vele nem egy szóban kerül szomszédságba. — Sőt . . . bocsánat ! senki ne gondolja, hogy én ezeket Gyonüaynak magyarázom, ki nálam jobban tudja, hogy e sőtöt még ugyancsak lehet fokozni. — Tény, hogy e körülmény kikerülte a legélesebb figyelmek egyikét, milyennel nem sok ember dicsekedhetik. Valamint tény az is, hogy Gyomlay czikkében ama spiritus asper provenientiájáról egy szó sincs; csak ugy ugrik az elő, deus ex machina ! Ez az emiitett örvény! Kicsinyelni e dolog jelentőségét a hosszú név megfejtésében nem sokat érne. Magyarázatát adni az eljárásnak egyedül Gyomlay jogosult és ő talán igazolja is azt, és akkor módunkban lesz higgadtan mérlegelni eljárásának okát-módját, Addig pedig a Sabartoiasfaloi név legutolsó megfejtésére tett kísérletről kijelentjük azon megokolt véleményünket, hogy annak nemcsak a rossz ügyet jobbá tennie nem sikerűit, hanem még tán rosszabbá, mindenesetre több oldalról kifogásolhatóvá tette. Ε balsikernek pedig okául vetjük egyedül azon körülményt, hogy t. ellenfeleim az άσψαλοί szónak görögös színétől, mint csalóka lidérczfénytől, rossz irányba vonatva, ott keresték az egész régi névnek értelmezését, a hol az nincs ; ahol tehát az meg sem található. Áttörték érte, jobb ügyhöz méltó kitartással, kutatással Konstantinos egész nyelvhasználatát, beleütköztek tulbuzgalmukban elébb alaktanába, utóbb hangtanába. Sok szép világosságot derítettek a részlet-