Századok – 1899

Tárcza - Mednyánszky Dénes: Mikor vitték a szent koronát Zólyomvárába? 168

168 TÁRCZA. S végre — ha valakinek : úgy egyetemünknek nem szabad még egyről megfeledkeznie, arról t. i., hogy Szilágyi Sándor volt nagy Eötvös miniszterünk titkára akkor, midőn kolozsvári tudomány-egyetemünk felállítását tervezték s ez egyetem felállításán dolgoztak. — Hogy Erdély történésze, Kolozsvár városa szülöttje ez eszme megfogamzásában és érlelésében tényező volt : erről állása s szellemi mozgékonysága is kezeskedik. A tudomány és nemzete érdekében kifejtett e nagy és áldásos munkásságát egyetemünk méltatta akkor, midőn Szilágyi Sándort a doctoratussal tisztelte meg s a távollevőt a szellemi közösség alapján saját körébe befogadta. A halál, e különben is laza külső közösségnek véget vetett, csak hogy annyival inkább tudatra emelje a tudomány és nemzetünk szeretetében gyökerező ama belső szellemi közösséget, a melyben a boldogult halott mint egyetemünk szeretett doctora éli földi halhatatlanságát.« Feljegyezzük még e helyen, hogy Budapest székes főváros tanácsa dísz-sirkelyet jelölt ki halottunk tetemei számára ; társulatunk igazgató választmánya pedig gyűjtést indít a czélból, hogy a sírra díszesebb síremléket állíthasson. Hiszszük, hogy a Magyar Történelmi Társulat hálás leend Szilágyi Sándor emléke iránt. MIKOR VITTÉK A SZENT KORONÁT ZÓLYOM VÁRÁBA ? Adat Komáromy Andrásnak >A szent korona és Bethlen Gábor« czímű czikkéhez. Századok 1898. 876 és köv. 11. A nevezett czikkben a 877-ik lapon van szó a korona elszállításáról Pozsonyból, s az ehliez rendelt biztosoknak kiadott instructio november 23-ki keltezése mellett jegyzetben említtetik .Závodszky adata, mely szerint a korona már nov. 14-én elindíttatott volna. Ε napot, nyilván ugyanazon forrásból Eessler VIII. és Kazy, Hist. pag. 188. ugyanígy adják. Thurzó Imre titkára, Szulyói Felix Balázs Emlékalbumában (ismertettem: Turul 1886. 126 és köv. 11.) találtatik a következő bejegyzés : »Posonii, 23. die Novembr. MDCXX. dum Corona Hungáriáé Vetuzolium deportaretur, scribebat amoi'is ergo Thobias Bozj. mp.« (id. h. 130. 1.) Ezen, a helyszínén Pozsonyban tett bejegyzés, mely a keltezés napjának nevezetességét a fontos esemény jelzése által így kiemeli, hiteles tanuságúl vehető, hogy ugyancsak akkor történt az ország államjogi kincsének kimozdítása eddigi őrzése helyéből; mert a közvetlen vonatkozás »die — dum« sokkal határozottabb a pillanatnyi benyomás alatt, mintsem oly tágabb magyarázatot engedne, mintha ezen »scribebat« csak általánosan azon időtájban történt volna oly alkalommal, midőn az író és barátja Pozsonyban ex incidenti találkoztak. Es így az instructio a biztosoknak utravalóként adatott nov. 23-án, elindulásuk napján. B. MEDNYÁNSZKY DÉXES.