Századok – 1899

Tárcza - Kropf Lajos: Pálffi Miklós születéshelye 169

TÁECZA. 169 PÁLFFI MIKLÓS SZÜLETÉSHELYE. Mindaz, a mit Matunák úr a Századok f. évi január-havi füzetében (72. 1.) közöl a rendezése alatt álló korponai levéltárból, szépen beleillik az egyéb forrásokból ismert adatok keretébe. 1545 őszén, mint Matunák úr írja, Pálffi Péter Csábrág várát tartozékaival egyetemben el akarta adni vagy cserélni. Áldana tudósítása szerint a várat —- nem mondja mikor — 9.000 forintért elzálogosították Balassa Menyhártnak, ki —• a különben nem nagyon megbízható Istvánfi tudósítása szerint — Pálffi Péter curatorait onnan kidobta és a várat erőszakkal foglalta el. (Chabragum ejectis per vim Petri Pálffi curatoribus occupavit.) Léva várát pedig nejének, özvegy Cseh Gábornénak jóakaratából foglalta el Menyhárt, s egy harmadik várat, Szitnyát, az Attila hegyen ugyanakkortájt építtette volt föl. Ferdinánd megkérdezése nélkül, sőt akarata ellenére, a miért azután az 1548-iki pozsonyi országgyűlés 46-ik törvényczikke »Zythnya« és több más vár lerombolását rendelte el. (Castella tam in Sclavonia, quam in Hungaria noviter et sine permissione Begiae Majestatis erecta.) Nem volt pedig ínyére Ferdinándnak Szitnya építése azért, mert Balassa Menyhárt János király pártjához tartozott és a háromszögben közel egymáshoz fekvő három várból folyvást veszélyeztette a szomszédságukban lévő gazdag arany- és ezüstbányákat. Csábrág lüvetése 1549 juuius havában egy vasárnapi napon korán reggel kezdődött, hétfőn reggel folytatódott, és már kedden reggel az őrség alkudozásba bocsátkozott Sahn grófékkal, kik azt kevés vér ontásával foglalták el. Miután pedig a lövetés csak rövid ideig tartott s főleg két szöglet-torony ellen volt intézve, aligha szenvedett sokat a vár többi része, s azért nem tudom, honnan vette Ballagi Aladár, hogy az »összelődözött« várat Pálffi Péter kapta vissza, kinek első gondja vala Csábrág újraépítése és megerősítése. A szemtanú Áldana tudósítása szerint ugyanis Salm Miklós az elfoglalt várat Ferdinánd király további intézkedéséig egy rokonára, egy meg nem nevezett magyar kapitányra bizta, ki azt 200 emberrel és Don Diego Yelez de Mendoza spanyol kompániájával foglalta el a király részére. Fölötte valószínűtlen tehát az, hogy Balassa Menyhárt az osztrák-párti Pálffi Pétert megtűrte volna a várban, Istvánfi szerint pedig — mint láttuk —• még a curatorait is kivetette belőle és a kizavart főúr bizonyára valahol Csábrág várán kivül talált hajlékot. Matunák úr további adataiból pedig most már világos az,