Századok – 1899

Történeti irodalom - Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet. I. köt. Ism. Galgóczy János 145

-TÖRTÉNETI IRODALOM. 149 boldog isten ! mivel véli tehát szerző »a khaldeai műveltség kezdeteinek tárgyalását« kezdeni, ha mindezekre ügyet sem vet? S a magyar olvasóra nézve csakugyan elégségesnek tartja a sumír-turáni vonatkozásnak abban kicsucsositását, hogy »a turáni néptörzseknek, a mennyire ma ismerjük, nincs egységes fajjellegük; ugy látszik, hogy a fehér és sárga faj keresztezéséből származott keverékfaj « ? Azonban nem vitázom a fölött, hogy mit kellett volna tehát művében adnia. Ebbe sok beleszólója van az egyéni fölfogásnak is ; noha más részről a történetíró izlése elé a megtörtént dolgok is korlátot szabnak némikép. Ugy veszem a könyvet a mint adva vau, s megkísértem bonczolás alá vonni, hogy ebben a formájában s a kimaradásoktól el tekintve is, megállja-e a kritikát és eléri-e a mai szinvonalt? Megemlítem még, hogy vizsgálódásommal csupán Khaldea történetére fogok szorítkozni, az egyiptomiakkal s a többi népekkel nem bíbelődvén. Kifogásolnom kell mindjárt : (124. lap) a szumer-aklcad név használását. — Ε névnek a könyvben előfordulta arra is következtetést enged, hogy Maspero művének az a példánya, a melyet szerző földolgozott, vagy még az 1875-iki kiadás, vagy annak valamely ki nem javított ismétlése. Most már — és pedig nagy idő óta —· mind a sumír, mind az akkad név alatt más-más népet értenek. Sumír-t mondottam, mert a szumâr is helytelen, •— levén ez a szó ék jegyekben = su-mí-ri = sumírok. (125. 1.) »A király fogalmának a kifejezésére« nem »a méh képéhez folyamodtak«, hanem a nagy és ember szavak ideogramját használták ; igy képződött a gal -+- lu — »nagy« -)- »ember« és ebből, helycserével a lugal — »király« szó. (126. 1.) »Az ország legrégibb sírjaiban már . . . vas tárgyakat találtak«. Nem találtak ; mert az első vas, megaranyzott gyűrűképen, az el-Amarna korban (Kr. e. 1400.) jön elő, a mikor azt Mitani fejedelme drága ajándékul küldi Egyiptom királyának. (128. 1.) »A mindenség . . .« három fő istene közé Mullilla nem tartozott, mert ezek, mint alább már helyesen van említve, Anna, Inli] (Bel) és Ea voltak. Mullil az Alvilág (Orcus) istene s női párja Allatu, nem pedig Ninlilla, a ki Inlil-nek volt a neje. Ea nemcsak a földön, hanem az összes vizek fölött is uralkodott, a mint hogy nevének jelentése is lakás -f- viz ; ellenben a légkör nem az ő, hanem Inlil birodalma volt. (132. 1.) »... az árámaeabeliek . . .« szintén a sémita törzshez tartoztak ugyan, de a Babylont megszállt első sémita transport megjelenése után csak jó harmadfélezer év múlva tűntek föl. (133. 1.) A Szentírásból ismeretes ür város nevekép ugy itt, mint több más helyen Uru fordul elő folyvást, a mi helytelen. Ε város holdistenének a neve szintén nem Uru, hanem Uru-ki és In-zu volt. (135. 1.) »Marduk később összeolvadt Bel-lel.« Nem olvadt össze, hanem mindig Marduk maradt. Mivel azonban bel, bílu jelentése nemcsak