Századok – 1899

Történeti irodalom - Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet. I. köt. Ism. Galgóczy János 145

150 -TÖRTÉNETI IRODALOM. 150 Bel, hanem »ur« is: midőn az ő székhelye Babel, a birodalom fővárosává lett, a babyloniak neki adták az »ur« nevet. (142. 1.) A nyelvek tornyáról a babyloniaknak nem volt a Szentírás elbeszéléséhez hasonlatos hagyományuk. (144. 1.) Isztubár helyet már nagy idő óta Gilgamis az elfogadott olvasás. (146. 1.) Szirtella szintén helytelen. Szirburla vagy Szirpurla a helyes. (u. o.) Babylon nem állt két városból, mert Ka-dingirra = isten kapuja, és Tintir-ki = az élet székhelye, azon egy város sumír neve s amaz elsőnek egyszerű sémita fordítása Bab-ilu szintén — isten kapuja, nem pedig »Ilu-isten kapuja«, miután ilii már maga = isten. (u. o.) Ur királyai soha nem viseltek patesi (helyesen : pa-ti-szi) czimet, hanem mindig luqal-nak nevezték magukat. (149. 1.) Egy király képe Marduk aláírással. Ha szerző e néven talán Marduk istent értené, az helytelen ; mert az a kép az úgynevezett Mukin-kudurri-darrati határkövet disziti s legvalószínűbben 1. Nebukadnezart, esetleg utódát Marduk-nadin-ahit ábrázolja. (151. 1.) A közlött fölirás nem »Naramsin sar kibrativ arbaiv ga Apirak Mákkán,« hanem »Naram-Szin sar kibratim arbaim karpatu namrag Magan-ki« azaz »Naram-Szin a négy világrész királya. Maganból zsákmányolt edény«. (158. 1.) »A khitik . . . zöme ... a Balikh és Orontes között megszállotta az Amanus lejtőit és Kilikiának. egy részét«. Miután az Amanus és Kilikia az Orontestől nyugot felé volt, nem eshettek az Orontes és a Bálik közé. (176. 1.) A Kudur-Mabugról mondott részlet egészen zavaros. Kudur-Mabug épen maga tette Larsza meg egész Babylon királyává a saját fiát Kim-Szint vagy Bim-Agut, a kit sok jogosultsággal Ariokh-nak tartanak s Hammurabi volt az, ki őket legyőzvén, Babel város hegemóniáját végkép megalapította. (177. 1.) »Elaszszar (ma Kaláli-Sergát)«, Nem az, mert I. Mózs. XIV. 1. verséből is következtethetőleg Elaszar = Larsza volt, a mai Kaláh-Sergat pedig Assur város romjain épült föl. (281. 1.) A közlött ábra nem Ninip, hanem Musis Nindar pecséthengere. (282. 1.) Ninippalekur nem verte tönkre Kammanbaliddint, hanem a csatában mind Bammansum-uzur a babyloni, mind Bel-kudur-uzur az asszir király elesvén, ez utóbbinak fia Nindar-pal-isarra »visszahúzódott a maga országába«. (283. 1.) Nem a muszkaja nép volt az asszir királyok alattvalója, hanem Alzi és Purukuzzu voltak asszir tartományok s a muszkaják ép ezt a két tartományt foglalták el az asszíroktól »ez előtt 50 évvel«. (285. 1.) »A Libanonon át behatolt Akharru országba«. Marta. Aharru általában - Nyugat s bele volt értve Damaszk, sőt Hamath is. (286. 1.) A közlött kép nem I. Tiglatpilezertől, hanem — mint a fölirás tanusitja — Bim-Szintől, Larsza királyától való. (287. 1.) He'kali helyett Ekallati olvasandó. (338. 1.) Asurnazirpal korában »karkhi tartomány« nem, volt, hanem ma van Kurdisztannak Diarbekrtől délkeletre fekvő Karkli nevű helysége, hol Asurnazirpalnak egyik monolithját megtalálván, ezt nevezik karkhi monolithnak. (339. 1.) Lubarna nem 20 talentum aranyat és egy talentum ezüstöt fizetett, hanem az ezüst volt 20 — s az arany volt egy talentum. (355. 1.) »Örményországban kevés hódítás történt 1. Tiglatpilezer