Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - II. bef. közl. 115

BOOSKAY ISTVÁN FÖLKELESE. MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. · II, a) PecseYi.1

) Az erdeit főurak közül való Bocskay2

) Istvánnak fölkelése az 1013. esztendőben. Tudva legyen, hogy a hitetlen németek régtől fogva határtalanul bántalmazzák a magyar nemzetet; a magyar főurak s a várakkal és tartományokkal bíró nagyok még a legalsó rendű németek szemében is alábbvalók és megvetettebbek a paraszt népnél. Ennek pedig az az oka, h ogy a magyarok a régebbi időkben többször fölkelvén, sok kárt okoztak a német népnek és tartományainak. Most tehát a tévhitben élő császár és király jó alkalmat találván, Erdélyországnak legnagyobb részét hatalmába kerítette, várai ba német őrséget rendelt és folytatta a régóta megszokott bántalmazá st.3) Abban az időben Bocskaynak foglya volt egy emír, a ki a nevezett Bocskayhoz való viszonyánál fogva »Bocskay emírje« néven volt ismeretes4

) és a ki igen kegyes, ájtatos és istenfélő jámbor ember vala. Midőn ezzel a kertjét munkáltatta, beszélgetés közben nyilatkozott a németek araima miatt szenvedett elnyomatásról. Az emír pedig ezt mondotta: »Küldj engemet a szerdárhoz, az egész müszülmán hadsereget elhozom a segítségedre és kezeskedem, hogy téged Erdei fejedelmévé tétetlek,« Ámbár ilyen formán hajlamának megfeleloleg és A Tárikh-i-Pecsevi. Konstantinápoly 1283=1866. két kötet. ') Bocskay neve Pecsevinél mindig igy van írva betű szerint : Bocskaji. 8) Az itt mondottakat v. ö. a »Querela et protestatio regni Ungariae« cz. írat tartalmával, melyet föntebb idéztünk. ') Hádsi Khalfánál — a ki szintén elbeszéli a következőket, de Pecsevinél rövidebben — igy olvassuk : »ezelőtt az ellenségtől í'oglyúl ejtetett s azután Bocskayhoz került« (I. 250.). 8*