Századok – 1899

Értekezések - KROPF LAJOS: Dárius király Erdélyben 97

DARIUS KIRÁLY ERDÉLYBEN. 99 angol mérnök-egyletben a Duna deltájáról s hogy ezen értekezés figyelmes elolvasása és a hozzá csatolt térkép szorgos áttanulmányozása után velem együtt arra a meggyőződésre fog jutni az olvasó, hogy a »nyak« — vagy »a villa« (csatal), mint azt mai napság nevezik a helyszínén —- mely most Tulcsánál van, Iszákosánál sokkal följebb a Dunán aligha volt valamikor; értem már történeti, nem pedig geologiai időben. Már pedig Braila a Szereth és Pruth betorkolásain fölül fekszik, Iszakcsa pedig a két folyó torkolatain alúl. Midőn Dárius a Dunához ért, már készen várt reá egy másik híd. Azalatt t. i. míg ő Thrákia legnagyobb részét kardcsapás nélkül elfoglalta és az akkortájt a Dunától délre lakó gelonokat, kik némi ellentállást fejtettek ki, leigázta, parancsára a 600 gályából álló görög hajóraj a Bosporuson és Feketetengeren át fölevezett a Dunán ós bevárta őt a kész híddal a »nyak«-nál. A király, miután átkelt volt a folyamon igy folytatja elbeszélését a görög iró — parancsot adott a hajórajnak, hogy bontsák le a liidat (97. fej.) és kövessék őt vizén; de a mytilenéiek vezérének, Koésnak kérelme és tanácsa meghallgatása után ismét visszavonta parancsát és a hidat nem bontatta le; és őrizetére visszamaradt az egész hajóraj, kiknek oly utasítást adott Dárius, hogy 60 napig őrizzék meg a hidat, lia pedig ő addig nem érkeznék vissza, ne várakozzanak tovább reá, hanem bontsák le a hidat és menjenek vissza hazájukba. A továbbiak megértésére le kell írnunk Skythiát úgy, u milyennel· Herodotos képzelte, nem pedig a milyennel· mai napság ismerjük. Az ő tudománya szerint a szittyák országa tökéletes négyszög volt, melynek egy-egy oldala 20 napi járásnyi hosszú volt. Ε négyzet egyik oldalát a Duna képezte, másikát a Feketetenger, harmatlikát az azóvi tenger és az ebbe szakadó Tanais (Don) torkolata. Ezen folyón túl már nem Szittyaországban vagyunk, hanem a sauromaták földjén, mely az azóvi tenger felső végén kezdődik és 15 napi járásra terjed észak felé. Az ország negyedik oldalát pedig egy képzelt egyenes vonal képezte, mely a természeti viszonyokra minden tekintet nélkül, hegyen-völgyön, tüskén-bokron átvezetett, mint