Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Honnecourt: Villard et les Cisterciens. Par C. Eulart á Biblithéque de l’école des Chartes 1895. folyamában. Ism. Kropf Lajos 942

94(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. aligha vonhatunk következtetést Wilars de Honecourt befolyására. A marburgi templom pedig úgynevezett csarnoktemplom (Hallen-Kirche) és éppenséggel nem hasonlít a franczia építész többi műveihez. Lassus, az Album tulajdonképeni kiadója levelezett volt bold. Henszlmann Imrénkkel, de az említettem badarságokat bizonyára nem tőle tanulta, mert említett hazai Írónknak egészen más volt elmélete a kassai egyházról, melyről nézeteit, éppen franczia nyelven — a párisi Moniteur des Architectes 1857-diki folyamában (márcziusi füzet) tette közzé. Henszlmann szerint a kassai Szent-Erzsébet egyházat csak 1283-ban és 1292-ben említik az okmányok. Ezeknek szövegeit Kassa városának ó-német sty Iii templomai czímű művében közölte. (Pest, 1846). Elmélete röviden az, liogy a tatárjárás idejében elpusztult Kassán más német vidékekről érkezett bevándorlókon kivül tliüringiak is telepedtek le, hogy ezek magukkal hozták a csak nem rég előbb kanonizált magyarhoni Szent-Erzsébet asszony kultuszát, hogy V. István király még berezeg korában Kassán lakott vagy legalább időzött, hogy megszerette a várost s azért franczia építészt hivatott el Kassára (tehát nem németeket Marburgból) oly czélból, hogy az ottani plébánia templomot szentté avatott nagynénjének tiszteletére fölépíttesse. Wilars de Honecourt-ot pedig azért szemelte ki e czélra, mert neki része volt a cambrai-i székesegyház építésében, melynek szentélyének fölépítését Szent-Erzsébet pénzadományokkal segítette elő. Wilars megfordult Rlieims-ben ergo Henszlmann szerint ismernie kellett a braine-i templomot is (St. Yved (le Braisne Soissons közelében), a melyhez a kassai hasonlít, mint leány az édes anyjához. (Y. ö. Magyarország ó-keresztény, román és át mertet stylű mü-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest, 1876. a jegyzet a 20. lapon.) Ez nagyon szép »Konjektural-Studium«, de van-e elég történelmi alapja ? Különben is, ámbár nem lehet eltagadni a tényt, hogy a kassai templom a szeutélyfő végének (Chor-Schluss) alaprajzában hasonlít némileg franczia mamájára, evvel szemben lényeges hanyatlást mutat, különösen a sugár-kápolnák (chapelles rayonantes) elrendezésében. Az album franczia kiadói hivatkoznak Henszlmann levelezésére azon pontot illetőleg is, hogy a magyar hazában még négy más templom alaprajzai tanúskodnak franczia befolyásról, t. i. »Szekesfchervar, Veszptem, H. Marton és Leyden« (?!), tudnak még »Isanbek«-ról is valamit, de idővesztegetés volna őket az »aux monts Krapacks«-ba tett kirándulásaikban tovább kisérni.