Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Honnecourt: Villard et les Cisterciens. Par C. Eulart á Biblithéque de l’école des Chartes 1895. folyamában. Ism. Kropf Lajos 942

TÖRTÉNETI IRODALOM. <>41 Enlart, ki a Wilars de Honecourt magyarországi utjának kérdéséhez legújabban hozzá szólt, a jelen ismertetés alapját képező dolgozatában egy új theoriával áll elő, hogy t. i. az említett franczia építész a czisztercziek révén került hazánkba, a mi fölötte valószínű, de bebizonyítva még nincs. Az ide vágó magyar irodalmat, Békefi Bemig dolgozatait pl., persze nem ismeri, de még Janauschek munkájának (Originum Cistercium tomus I.) hire sem jutott el még hozzá, ámbár ez mintegy húsz év előtt jelent meg. () tehát még csak az öreg Jongelinus (Notifia abbatiarum cisterciensium 1640. fol.) pislogó mécse világánál botorkál és ebből összehordja egy csomó magyarhoni cziszterczi kolostor neveit és alapításaik többnyire hibás dátumait — Heiligen-Kreuz nála magyar apátság — és ezek és egy-két hypothesis segélyével arra a következtetésre jut, hogy Wilars de Honecourt 1235 körül hagyta el hazáját, midőn útnak indult Magyarország felé. Hogy ide mikor érkezett, meddig maradt itt, ezekre és más pertinens kérdésekre szerzőnk nem felel meg. Csak annyit tudunk meg tőle, hogy nézete szerint visszajövet Wilars a külföldi útjában gyűjtött tapasztalatait a Saint-Quentinben 1257-ben fölszentelt egyház befejezésénél fölhasználta, de sőt még a Magyarországban lerajzolt padozat mintáját is többé-kevésbé híven utánozta ott (reproduit, à peu de chose près.). Pierre Bénard munkája (Collégiale de Saint-Quentin. Paris, 1867), melyre szerzőnk hivatkozik, nincsen kezem ügyénél. De nincs is szükségünk reá, még pedig azért nem, mivel abból, hogy ismerjük egy templom fölszentelésének dátumát, még nem következik az, hogy képesek vagyunk pontosan meghatározni azt az évet is, melyben lerakták padozatát. Szerző dolgozata merő találgatások lánczolata, mely nem segíti előre a tudomány ügyét. Egy pontban azonban egyet kell értenünk vele, hogy t. i. a kérdés megoldását Magyarországban teendő további kutatástól kell elvárnunk. KROPF LAJOS, SZÁZADOK. 1898. X. FÜZET. 60