Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - VII. és bef. közl. 909

94(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. A királyi alapitó kegyurasága alatt (1265-ig volt kegyura az apátságnak) álló apátságnak első ismert apátja Egyed volt, kinek nevével a váradi regestrumban találkozunk. Addig az apátság történetéről alig van valamelyes adatunk. Midőn ez adatok bővebben kezdenek csergedezni, már a hanyatlás jeleit mutatják úgy a pilisi mint a pásztói apátságok. Az 1232-i rendi nagykáptalan határozataiból következtethetünk a kolostor zilált viszonyaira, melyek a következő időszakokban mind sűrűbb panaszra adnak okot, ugy hogy a rendi nagykáptalanok sűrűn kénytelenek foglalkozni az apátság viszonyainak rendezésével. I)e a XIV. században beköszöntött szomorú időszak, a pápaság avignoni tartózkodása, mely az egyházi javadalmakra nézve a reservatiok korát léptette életbe, a rendi apátságok életében is fordulópontot képezett. Az u. n. gubernatori intézmény mindenre volt inkább alkalmas, mint az apátságok fejlődésére, a rendi fegyelem fenntartására. Magyarország közállapota is, főleg Zsig mond alatt bénitólng hat a kolostorok fejlődésére s igy a XV. század szomorú viszonyokra köszöntött be. Már Nagy Lajos idejében a cziszterczi rend magyarországi kolostorai meglehetősen zilált viszonyok között éltek, s Lajos már maga is foglalkozott a rend reformálásával, s kérésére a rendi nagykáptalan visitatort küldött hazánkba. Ennek reánk maradt jelentése a rend hazai kolostorairól szomorú képet rajzol. Az általa tett intézkedések egy időre javulást eredményeztek ugyau, de már Zsigmond idejében újból szomorú jelenségekkel találkozunk, s a rendi nagykáptalanok ide vonatkozó határozatai fájdalom csak ideig-óráig segítettek. Az a közel negyven év, a mi Zsigmond és Mátyás között van, a rendi életnek határozott hanyatlását mutatja. Ennek orvoslása végett fordul maga Mátyás király 1461-ben újból a uagykáptalanhoz, mely 1471-ben Enkanitoni Ferencz pilisi és Lénárd borsmonostori apátot bízza meg a magyarországi apátságok reformálásával. Mátyás és neje Beatrix, elégtelennek tartván a két megbízottat e munkára, kellő száinu rendtagokat kérnek a nagykáptalantól, mely maga veszi kezébe az ügyet. Az 1480 junius 1-én Wurzburgban tartott rendi gyűlés után száznál több németországi rendtag vonul Magyarországba a kolostorokat benépesítendők. Csakhogy Mátyás halála után az általa megkezdett reformmozgalom is megfeneklik, s a rend a XYI. század első felében 1502-ben még említtetik apát — elhagyja Pásztót s ettől kezde jó időre nem kapunk hírt az apátság sorsáról. Csak a XYI. század végén találunk újból nyomára, midőn az apátság pör tárgyát képezi az egri püspökség, — birtokainak úgy látszik kiegészítő