Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - VII. és bef. közl. 909

94(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. része volt, —és Pásztói Gergely örökösei között. 1614 előtt újból találkozunk pásztói apáttal Dettre Jánossal, utána Sembery Istvánnal, ki kísérletet tett az apátság elidegenített birtokainak visszaszerzésére, de a mint látszik, kevés eredménynyel. Uj korszak kezdődik az apátság életében Zolnav Andrásnak 1690 május 20-án történt kinevezésével. Zolnay legfőbb feladatának az apátság birtokainak visszaszerzését tekintve, erre magát Lipót királyt is megnyeri, ki is az apátság birtokjogainak védelmére kelve, egy ily értelmű rendeletet adott ki. Zolnay maga legelőbb is az apátság birtokviszonyait feltüntető okleveleket nyomozta, s kérésére Gsáky István gróf országbíró vizsgálatot rendelt el a birtokok ügyében. Régóta elidegenített birtokokról lévén szó, képzelhető mily nagy fáradtsággal járt a birtokviszonyok kérdésének tisztázása. A kérdés tisztázása, a közbirtokosság a birtokok megváltását sürgette az apátnál, Zolnay bekövetkezett halála miatt megoldatlan maradt. Maga Zolnay a rend s az apátság érdekében, úgy az anyagi, mint a lelkiek terén is sokat tett. Az utóbbi téren kifejtett működése, a pásztói plébánia betöltésének ügye, magával az egri püspökkel is éles ellentétbe hozta. A rend iránti előszeretettől vezéreltetve, élete utolsó éveiben maga is belépett a cziszterczi rendbe, hogy ez által is megvalósítsa kedvencz eszméjét az apátság visszajutását a cziszterezi rend kezére, s cziszterczi rendtagokat kér Pásztora az apátsági javak visszaváltása érdekében. A wellehradi apáthoz fordult ez ügyben, kinek nemsokára Zolnay halála után alkalma nyilt az apátság ügyeivel közelebbről, személyesen is foglalkozni. Zolnay halála után ügy a parochus loci mint a kincstár rátette kezét az apát hagyatékára, s Nezorin Flórián wellehradi apát Zolnay halála után az apátság birtokainak visszaszerzése ügyében is, még pedig kedvező előjelek között, megteszi a szükséges lépéseket. S a cziszterczi rendnek azon törekvését, hogy magyarországi apátságaikat visszaszerezzék, siker is koronázta. A hitújítás és a török hódoltság különben is kiszorította a, rendet a magyarországi birtokokból, s ezért, midőn 1683 után a rend megteszi a visszaszerzésre szükséges lépéseket, külföldi származású szerzetesek vállalkoznak erre a feladatra. S törekvésüket siker is koronázza, mire azonban a magyarországi apátságokat önállósítás helyett a maguk apátságával egyesítik. Igy történt ez a pásztói apátsággal is, melyet Lipót király 1702 november 6-án Nezorin Flórián wellehradi apátnak adományozott, egyesitvén ezzel a két apátságot. Művének további során Békefi a pásztói apátság birtokainak szentel terjedelmesebb részt, melyben összeállítja a bír-