Századok – 1898

Értekezések - SZEREMLEI SAMU: Attila székhelye H.-M.-Vásárhely határában volt 884

ATILLA1) SZÉKHELYE H.-M.-VÁSÁRHELY HATÁRÁBAN VOLT. BEVEZETÉS. Homéros születési helye felett tudvalevőképen egykor Jiét város versengett. Ez azonban még kicsiség ahhoz képest, hogy Atilla székhelyét már idáig vagy 30 hely számára követelik. Ily igénynyel felruházott helyek különösen itt az alföldön sürün találhatók. Ilyenek nevezetesen Kecskemét, Gyula, Szeged tája, Hódmezővásárhely. Mint ez utóbbi város monographusának kötelességem volt e kérdést vizsgálat és tanulmány tárgyává tenni, habár abba, megvallva az igazat, nem valami jó kedvvel és nagy reménységek közt fogtam, s olyanformán éreztem magamat, mint az az ember, kinek valamely ujonan feltalált örök mozgonyről kell tüzetesen véleményt irnia, holott magában már rég megvan győződve az ilyen találmányok képtelensége felől. S csakugyan, azzal elég hamar tisztában is voltam, hogy azok, kik a székhely kérdését én előttem városunk javára akarták eldönteni, okoskodásaikat igen gyenge alapokra, nevezetesen egyszerű állításokra és, a mi még ennél is rosszabb, téves hivatkozásokra fektették. Szőnyi Benjámin mult századi itteni lelkészelődöm ugyanis, kire némelyek hivatkoztak, e részben csak ennyit irt : »Itt volt hajdan Seytha eleink tanyája, Mint Bonfiniusnak megírta pennája.«*) >) Ε nevet az egykorú kútfők orthographia] a szerint (melynek változatait Pray : Dissertationes in annales veterum Hunnorum czimü művében már egyszer elősorolta) egyaránt írhatjuk Attila, Attéla. Athila vagy Atilla alakban. A t kettőzésének, minthogy a név az Atil folyótól származik, semmi nyomós oka sincs, ha csak ilyennek nem akarjuk tekinteni azt az előítéletet, hogy azt nálunk aristokratikusabbnak és tudományosabnak tekintik. A hagyományos Atilla azonban magyarosabb s eredetére nézve igazabb. 2) Szőnyi Benjámin verses műve a Pető zendüléséről a h.-m.-vásárhelyi ref. egyház jegyzőkönyvében I. 65.