Századok – 1898
Értekezések - SZEREMLEI SAMU: Attila székhelye H.-M.-Vásárhely határában volt 884
SZEREMLET S. ATILLA SZÉKHELYE H.-M.-VÁSÁRHELY STB. 885 Ezt magyarázhatta Palugyai1 ) és az ez után indult s egyébként igen alapos Ortvav2) arra, hogy Szőnyi Vásárhelynek követeli a hun székhelyet, habár voltaképen sem Szőnyi, sem Bontinius ily értelemben tüzetesen nem nyilatkoztak. Bonfiniusnak ide vonatkozó nyilatkozatai ugyanis ezek : »Minthogy igen hatalmasak voltak« (t. i. a hunok) »felfuvalkodván, mint a kik az egész földkerekségét le akarják igázni, a besenyőket, ruthenokat, fehér és fekete kunokat az egész Daciával és Sarmatiával egyben leigázták s végre a Tibiscus folyó mellett, melyet most Tyscia-nak hivnak, ütötték fel táborukat.« ®) Atilláról tüzetesen itt még semmi szó sincs. Később ennek lakóhelyét és sátorát Jornandes szerint irja le Bontinius, midőn a Priskos követségéről szól: »Mielőtt (Priskos) az unnokhoz érkezett volna, nagy folyókon kellett átkelnie, végre arra a helyre ért, a hol hajdan Indigoiát, a legvitézebb góthot a sarmaták csele következtében megölték Ide nem messze feküdt Atilla faluja, melynek minden falát, tündöklő fából készítették, oly tökéletesen összeeresztve, mintha csak egy szilárd fából lenne alkotva« stb. Majd hátrább, de még ugyanazon lapon, a király székhelyét a hazai krónikák nyomán világosan Budára teszi.4) A Bonfiniusra hivatkozás tehát városunkra nézve teljesen balul üt ki. Ép' ily kevés szerencsénk van Timonlioz, kinek tekintélyére Gelsei Biró Lajos, vagy egy másik író ekkép' hivatkozik: »Atillának is e tájon« (H.; M.-Vásárhelyre értve) »volt Priskus rhetor szerint az a Nagyfalu nevii hajléka, hol ő II. Theodosius napkeleti császár Maximianus és Oresthes nevii követének a béke dolgában feleletet adott s egyszersmind őket megvendégelte, mit Priscus után Timon leirt.« 5) Priskos ugyanis, a mint ezt bárki előre is tudhatja, sem Vásárhelyet, sem bármely más megnevezett helyet nem említ, nem is említhet, sőt inkább éjien ő az, kinek előadásából a legeltérőbb helyek mellett lehet és szoktak érveket és bizonyítékokat meríteni. Timon pedig a székhelyet határozottan és teljes világossággal Moldvába teszi. Ugyanis υ akkép' értelmezi Priskos útleírását, hogy Atilla táborát Vidinnel szemben a Duna és Schyl folyók között állítja fel. Innét indultak meg Priskosék, de nem nyugotra a Tisza ') Palugyay, Magyarország legújabb leírása IV. 511. Ortvay, Margum és Contra Margum. Értekezés a tört. tud. köréből 1876. VI. 12. -1 ) Bonfinii, Decades 1771-iki kiadás 42. lap. ') U. o. 53. lap. s) Uj Magy. Muz. 1855. IX. 565. lap.