Századok – 1898

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: A szent korona és Bethlen Gábor 876

878 DR. KOMÁROMY ANDRÁSj. 10. A korona őrző uraknak tűzre való fából és a praesidiáriusoknak is vártára elegendő provisiójok légyen, hogy meg ne fogyatkozzanak. Ezeket ilyenképen elrendelvén és helyben hagyván az Commissarius urak onnan eljöhetnek és ő felségének, miképpen hatták helyben az szent koronát, referáljanak. Actum Tyrnaviae 23. die novembris 1G20.]) Gabriel mpr. (p. h.) Johannes Kraus mpr. Zólyom vára sem adhatott sokáig menedéket a szent koronának. Ot hónap elteltével, 1621 április 28-án Bethlen személyesen kereste föl Révayt s másnap már arról tudósítja feleségét, hogy »az koronát — úgymond — elhoztam, Magit, Rákóczit rendeltem melléje, de az én gyalogim vannak körü­lötte s magammal eggütt járnak,2«) A dolog előzményeit Szilágyi értekezéséből ismerjük és röviden csak annyit jegyzünk meg, hogy Bévay letett esküjére és collegája távol létére hivatkozván most is ellenszegült, óvást emelt és tiltakozott, és csak akkor engedett, mikor Bethlen »mint a korona legfőbb őre és gond­viselője« írásban biztosította őt, hogy a szent koronát nem fogja kivinni az országból és a további teendőkre nézve bevárja a legközelebbi országgyűlés határozatát. Minthogy azonban Bévay már régen föltette magában és a rendeknek is tudtul adá, hogy hivatalát csak addig viseli a mig a koronát Zólyomnál beljebb nem viszik : a fejedelemnek összes tekintélyét és rábeszélő képességét fel kellett használni, hogy őt tisztében való maradásra és kötelessége teljesítésére birja. Erre vonatkozólag irja Bethlen, 1621 május 10-én kelt levelében Thurzó Imrének: »Bévay uramot — úgymond — hittam, sőt obtestáltam, el ne maradjon, és protestáltam, hogy ha el nem jő melléje (t. i. a szent korona mellé) fide fragus lészen; az fogadta, csak mehessen házához, disponálhassa dolgait, ha parancsolok neki, eljön.3) A szent koronának Zólyomból Kassára való költöztetése az országgyűlés fölhatalmazása, a tanács urak megkérdezése és jóváhagyása nélkül történt. Tagadhatatlan, hogy Bethlen Gábornak nagy és fontos okai voltak arra, hogy mint válasz­tott király, teljliatalmulag, saját felelősségére intézkedjék, mert egyrészt a várnak gyöngesége és az őrségnek többrendbeli fogyatkozása, másrészt a Pálffy hűsége ellen fölmerült alapos ') »Instructio pro Comissariis Sacrae Regni Coronae Spectabilibus ao magnificis dominis Gaspari Ilyésházy et Gabrieli Priny, qualiter ii sacram Eegni Coronam, ejusque Custodes Spect. ac magn. dominos Petrum de Bewa et Stephanum Paalffi Thyrnavia ad arcem Yet. Zolii decenter deducere et constituere debeant« (Eredetije Trencsény vármegye levéltárában.) a) Történelmi Tár 1882/125. s) Szilágyi Sándor : Bethlen Gábor fejedelem kiadatlan politikai levelei 294. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom