Századok – 1898
Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: A szent korona és Bethlen Gábor 876
A SZENT KORONA ÉS BETHLEN GÁBOR. 879 gyanú, és az udvar cselszövényei, legfőképen pedig az a körülmény, hogy a szent koronának — a mint Zmeskál irja — minden reményen és várakozáson kivül a szomszédságban — alkalmasint Széchy György személyében — »ujabb ellensége támadott,« J ) a fejedelem óvatosságát és azt, hogy rendkívüli esetben rendkívüli eljárást követett, — tökéletesen indokolják : mindazonáltal váratlan, sőt látszólag erőszakos föllépése nemcsak az ellenpárton, de még saját hívei között is élénk visszatetszést keltett és sok mende-mondára, gyanúsításra szolgáltatott okot. Barátai félre értették, gonosz akarói szándékosan félre magyarázták eljárását, és fegyvert igyekeztek kovácsolni belőlle, azzal vádolván őt, hogy egyfelől a békességen alkudozik, másfelől csalárdságon töri a fejét és el akarja tulajdonítani, idegen országba, nyilván a török birodalmába szándékozik vinni a nemzetnek kegyelettel őrzött legdrágább kincsét. Ezt a kérdést Szilágyi Sándor, mint tanulmánya körén kívül esőt nem fejtegeti, de némely vonatkozásait az általa közzé tett érdekes okmányokban is föltaláljuk. Leginkább aggódott a szent korona sorsán annak becsületes, hü gondviselője Kévay Péter és többek között Thurzó Imrének is elpanaszolta a dolgot, a ki Istennel és jó lelki ismeretével bizonyította, hogy minden az ő akarata, tudta és tanácsa nélkül történt. Eleinte maga is sokat busult és bánkódott rajta — irja 1621 május 7-én Révaynak, — de már nem sopánkodik tovább, mivel megértette, hogy a korona veszedelemben forgott és a fejedelem épen azért vitette el Zólyomból, hogy a külső vagy belső ellenségtől megoltalmazza. » Ha kegyelmeddel — úgymond — szemben lehetnék és okéit kgdnek magam megjelenthetném, tudom, hogy kgd is elméjében megcsendesednék«.2 ) Annál különösebb tehát, hogy Thurzó mégis elitélte, kárhoztatta a fejedelmet, sőt szemrehányással illette őt, hogy a szent koronát az ország és a tanács urak hire nélkül magával vitte, mintha épen csak bosszantani akarta volna Bethlent, a kivel különben ebben az időben már többször éles ellentétbe jött és komolyan gondolkodott arról, hogy visszatérjen a király hűségére.3) De Bethlen Gábor igazsága érzetében visszautasította a méltatlan szemrehányást, és bebizonyította az őt leczkéztetni akaró hevesvérű ifjúnak, hogy ugy cselekedett, a mint hasonló körülmények között cselekednie kellett. Mert, ha szinte lett volna is kivel tanácskozni, nem volt idő a tanácskozásra, ') Szilágyi : Bévay Péter és a szent korona. Okmányok XXV. a) Révay Péter és a szent korona. XXVII. sz. okmány. s) Franki Vilmos : Pázmány Péter és kora I. k. 582. 1. Bethlen Gábor politikai levelei 250., 277. stb.
