Századok – 1898

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái - VI. 865

-MÁTYÁS KIRÁLY MAGYAR DIPLOMATÁI. 873 tápláljanak«; és hogy ha a király ínég életéhen nem fogadtatja el Corvin Jánost utódjául, halála után az ország rendéi könnyen Frigyes császárt választják meg, a lei azután János herczeget is, a királynét is csúfosan kiűzi az országból, sőt megtörténhetik, hogy »ezen mozgalmakban a királynét, mivel nem igen szeretik, ellenségei kegyetlenül kivégezik.« Az utasítás végén egy pont van, a melynek tartalmát Sankfalvinak nem a király nevében kellett előadni, hanem úgy, mintha saját aggodalmait tolmácsolná. Ez így hangzott : »A királyné ő felsége, ha sorsát a király életében nem biztosítja, nagy veszélynek teszi ki magát. Ugyanis most a berezegnek királylyá megválasztását akadályozza, és azt akarja, hogy a király ő felsége halála után ő maga vagy a herczeggel közösen foglalja el a trónt. Egyik sem történhetik meg. Az ország sohasem egyeznék bele, hogy asszonyt uraljon ; ketten pedig közösen nem kormányozhatnának czélszerűen, és a megoszlott ország elpusztulna. De továbbá ha az örökösödés ügyének elintézése előtt, a míg a királyné ő felsége és a lierczeg egymással versengenek, találna a királyi felség meghalni, és a herczeg, akár atyja érdemei, akár fegyver hatalmával, a trón birtokába jutna, (a calabriai herczeg) magas bölcseségével és magas értelmességével megítélheti, hogy miképen bánnék a királyné ő felségével, és hogy vájjon megtürné-e őt az országban ? A herczeg ugyanis soha sem felejtené el, hogy atyja életében a királyné ő ellene fondorkodott, őt az atyai tróntól meg akarta fosztani, nem akarta és nem engedte, hogy atyja életében választassák meg. Már pedig valószínű, sőt majdnem bizonyos, hogy a herczeg, ha most meg sem választatik, a királyi felség halála után királylyá megválasztatja magát; mert ő lesz az országban a leghatalmasabb; ugyanis már most nagyszámú vár és uradalom kezei között van ; a várak parancsnokai, a városok, a kincstárnokok hűségi esküvel kötelezik le magukat neki; a katonaság, sőt az egész ország szereti őt, és ragaszkodik hozzá. Ehhez járul, hogy atyja az összes főpapokat és úgyszólván mind a zászlósurakat mintegy a sárból emelte ki, jótéteményekkel halmozta el; ezek tehát, vagy legalább nagyobb és józanabb részök, hozzá