Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 853

TÁRCZA. 861 regno Ai Maria Theresia etc. (Belluno. Déliberali. 1897). Csak az 1740 — 42. évekre terjeszkedik ki. Schultz Α.. Die Bezihungen des Grossen Kurfürsten zum Kaiser von der Wahl Leopolt I. bis zum J. 1673. (Jnaug.-Dis-sertation. Kiel 1896—97. 75 1.) Angeli M., Erzherzog Karl von Osterreich als Feldherr und Heeresorganisator. V. köt. (Bécs. 18M7. Braumüller. XV. 619 1. 5 tervrajzzal és 1 térképpel 14 M.). A nagy munka immár teljes. Osszeállittota : MANGOLD LAJOS. ÚJ KÖNYVEK. — A VÁRADI REGESTRUMBÓL a Szent István-társulat irodalmi osztálya új kritikai kiadást rendezett, Szamassa József egri érsek költségén. A kiadást Kandra Kabos eszközölte, ki már régóta foglalkozik a munkával. Terjedelmes bevezetéssel látta el. azután adja az eredeti latin szöveget s annak magyar fordítását, kimerítő és bő magyarázatta] úgy. hogy minden második-harmadik szóról van valami megjegyzése a szerzőnek. Hogy a jegyzetek igen becsesek. a fordítás correct, magyarázatok szóelemzések beválnak azt mondanunk is felesleges. Kandra bevezetése az Isten ítéletről szól, melyeknek az őstörténetig visszavihető eredetét kimutatván, szerzőnk ezek több nemét ismerteti, mint a minő a sorsvetés, a vizpróba és a tüzpróba volt. Ε fejtegetések mind bővelkednek magyar vonatkozásokban, ezenfelül azonban külön is szól Kandra Kabos az ősmagyar istenitéletekről, kimutatván, hogy az Arany János általánosan ismert balladájának tárgyát alkotó tetemre-hivás ősmagyar ordália volt. azonkívül a bajvívás ítéletével is éltek őseink s számos népies jellegű istenitéleti próbának nyoma mai napig is fönmaradt népünk babonáiban, mint például a rostavetés a palóczoknál. a kik ezzel tolvajok kipuhatolása okáért most is élnek. A munkához név és tárgymutató van mellékelve. Ara 4 frt. — SZÉKESFEJÉRvÁu TÖRTÉKEIÉBŐL megjelent a II. kötet. Nagy, több mint 700 oldalra terjedő díszkiadású munka, gazdagon illusztrálva képekkel, régi metszetek, érmek rajzaival. Mint az I. kötet ez is forrástanulmányokon alapuló munka, melyben őskori emlékei, kiváltságai, bazilikája, prépostsága. társas káptalana, s levéltára, a különböző egyházak, kápolnák, conventek stb. vannak részletesebben ismertetve, továbbá a közoktatás múltja, pénzverő és pénzváltó intézetek, a liarminczad, a királyi palota, a veszprémi püspök palotája s a város belső élete. Arra következnek a jótékonysági. társadalmi intézmények leírása. Végül Székesfejérvár ós Fejérmegve kültörténete.