Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 853

β 54 TÁRCZA. — FRAKNÓI VILMOS tagtársunk a Századokban Mátyás király magyar diplomatáiról egy czikksorozatot kezdett meg ; mintegy kiegészíti e sorozatot az a nagybecsű tanulmány, mely Pecchinoli Angelo pápai legátus Mátyás udvaránál czim alatt látott világot s külön lenyomat a Katholikus Szemle XII. kötetéből. Pecchinoli diplomátiai működését, egészen új eddig közzé nem tett pápai légátusi jelentések alapján .írta meg. — FÖLDVÁRY LÁSZLÓ idősb báró Wesselényi Miklós és Cserey Ilona életéről érdekes tanulmányt adott ki, eredeti okmányok alapján vázolván ezen rendkívül érdekes eseménynek, valóságos kortörténetnek, részleteit, körülményeit. Báró Kemény tanulmánya a két Wesselényiről, leginkább szájhagyomány után művészi ecsettel vázolta a, megindító esemény peripátétiáit, de híven festve a kort és- az embereket. Földváry most az eddigi kutatásokhoz újabb adalékokkal szolgált, melyek az eseményeket teljesebb és tisztább világításban tünteti fel. — HUBER ALFONZ tagtársunktól, ki történeti munkáiban annyi alaposságai és szorgalommal tanulmányozza hazánk történetét, rendkívül érdekes tanulmány jelent meg Österreichs diplomatische Beziehungen zur Pforte. 1658 —1664. czim alatt. Előtanulmány ez az osztrák történetek VI. kötetéhez. Szerző beható tanulmányt tett arra nézve, hogy hogyan törhetett ki a háború I. Leopold és a törökök közt, mikor tulajdonkép egyik se akarta a háborút s mely történetünkben teljesen még ma sincs felderítve. Csakugyan sikerűit. neki a bécsi titkos és hadi levéltárakban megtalálni azokat az adatokat, melyek a kérdést egészen tisztába hozzák. Rendkívül fontos okmányok ezek a vasvári béke történetének megértéséhez s a kérdést részben új világításban helyezik. — KRONES FERENCZ tagtársunk a morvaországi saari eziszterczita kolostor történetíróiról nagyobb és kimerítő tanulmányt írt, melyben behatóan értekezik a saari verses krónikáról és Heinburgi Henrik évkönyveiről. Beható és alapos tanulmány, melynek becsét az is emeli, hogy a Crónica domus sarensis a. Mon. Germ. Script. XXX, 1. megjelent. — SZONGOT KRISTÓF A MAGYARHONI ÖRMÉNY CSALÁDOK GENEOLOGIÁJA czim alatt kiadatlan kútforrások alapján írt munkát tett közzé, mely az 1884-ben megjelent a hazai örmények vezeték és keresztnevei czímű munkájának teljes átdolgozása. Mondhatni teljesen önálló mű az, melyben megmondja, hogy mi a jelentése minden egyes családnévnek, melyik nyelv körébe tartozik az illető szó s minő átalakuláson ment az át. Nagy szorgalommal tett kutatásokat azokban a levéltárakban, hol tárgyához anyagot remélt találhatni. Átkutatta az anyakönyveket s csak igy sikerült neki egy olyan munkát írni, melyről önérzettel mondhatja el. hogy