Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - V. és bef. közl. 693

7(12 SZÁDECZKY LAJOS. Az 1692-iki nyári hónapok is komolyabb hadi műveletek nélkül telnek el. Vadászat, török basák, franczia követek fogadása s egy-egy lakadalom hoz élénkséget az egyhangú tábori életbe. Jul. 31-én Dózsa Mihály és Kis Péter udvari »bejárók« lakodalmát ülik, melyet a fejedelem tartott meg. Volt »koszorú űzés, lófuttatás, öt rendbéli ajándék, hatodik volt egy czifra kecske, igen pántlikás«. A fejedelem és fejedelemasszony is künn voltak a lakodalomban a két franczia követtel, asszonyunk sokat is tánczolt.« x) A tétlenség erős próbára tette főkép az erdélyiek türelmét, a kiknek reményei hova tovább mindinkább oszladoztak. Az 1692-iki hadjáratban igen csekély szerepök jutott. Az Al-Dunánál tétlenül kellett vesztegelniük akkor is, midőn a fogságból, Zrínyi Ilonáért cserébe, kibocsátott Heisler (1692 jun. 5.) visszafoglalta Nagy-Váradot, Erdély citadelláját a a magyar alföld felé. A török fősereg Belgrád körül vesztegelt, az új fővezér Elhads Ali oct. 13-án tart szemlét Thököly 1500 főnyi hada felett a belgrádi táborban. Macskási Boldizsár és Orlai Miklós a fővezér sátorába ment »köntes csókolni«, s a fővezér mindkettőt felkaftányoztatá. A sereg pedig átkelt a Dunán a hajóhídon és Pancsova felé szállott. De oct. 22-én ismét visszaszállíták őket hajókon Vég-Szendrö felé. Ez a tétlenség és reménytelenség arra az elhatározásra bírta az erdélyieket, hogy Thökölytől haza bocsáttatásukat kérjék. Nov. 1-én az erdélyi urak összegyűltek egy néhányan és elvégezték, hogy folyamodványt írjanak a fejedelemnek és elbúcsúzzanak. Nov. 2. (vasárnap) megírták és sorba járták az erdélyieket, hogy a ki velők tart, írja alá. Nagyobb része aláírta, mintegy 48-an, csak Vajda János, Daczó Pál és László s Orbán Pál vonakodott. Erre azt határozták, hogy a Pozsericzán2) lévő erdélyiekkel is közlik s Almádi, Maksai Balázs és Fosztó Zsigmond elvitték a kérvényt a közeli Passzaroviczra. Legelőbb is Macskási Boldizsárt keresték fel vele, a ki megrettenve mondá : »Az hatalmas istenért, mit csináltok? bizony engemet lődöztettek meg, mert azt tudják, mind én dolgom!« A küldöttek meg akarták nyugtatni, hogy ők készek megesküdni, hogy az ő tudtán kívül íratták a kérvényt, de ők nem tágítanak. A Passzaroviczon táborozó erdélyiek is aláírták aztán, Macskási, a fejedelem szolgálatában álló Kemény László és Serédi Péter, meg a két Nemes kivételével. Aztán Sándor Gáspárt addig kérlelték, míg felvállalá és elvivé Lándor]) Almádi naplója 758. 1. 2) Almádi így is írja e hely nevét.