Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - V. és bef. közl. 693

THÖKÖLY ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE. 699 Fejérvárra a fejedelemnek. Thökölynek »nem kicsiny haragja« volt miatta az erdélyiekre, de értelmi szerzőjét ki nem tudhatván, »az supplicationak elveszett nevét költék« s napirendre tértek felette.1) Az erdélyiek együttesen nem szabadulhatván : a nyugtalanabbak külön-külön igyekeztek elbocsáttatást nyerni. Thököly némelyeket méltányos okokból el is bocsátott. Igy Almádit és Vitéz Ferenczet Madács Péter közbenjárására 1692 nov. végén eleresztette. Káinoki Tamás és mások is egy néhányan megszabadultak a kelletlen bujdosástól. Egy részök Havasalföld, mások Karánsebes felé vették útjokat, hol a német várparancsnok minden fegyvereket elvevé s őrizet alá tétette, de emberségesen vendégelte őket, míg a főparancsnokhoz küldött posta visszaérkezet, A nemes szívű, Erdélyben népszerűvé vált Veteráni szívesen fogadta a megtérteket, feleskettette a császár hűségére és bekisérteté Erdélybe. A Dél-Magyarországon át menők decz. 13-án a Vaskapuszoroson lépték át az erdélyi határt. »Megengedé Isten — sóhajtanak fel az átélt viszontagság után — hogy beérkezénk az mi édes hazánkba, kit régen kívántunk.« De mielőtt házi tűzhelyökhöz mehettek volna, bekísérték őket Szebenbe (decz. 20. éjfélkor) s ott a piaczra felállítván, körülvevék lándsákkal és puskákkal s míg a négy órát elütötte, senkit sem bocsátottak el, vagy hozzájok. Váltott őrség kisérte aztán őket Maros-Vásárhelyre a gubernátorhoz, hol újabban megesketvén őket (decz. 25), úgy bocsátottak aztán kit-kit lakó helyére. Almádi decz. 27-én ért haza Szovába (Szolnok-Doboka vm. a Mezőségen, ma Száva) »az ő régen elhagyott édes kedves feleségéhez és gyermekihez.« 2) * A Pozserolczán maradt bujdosókat az alatt nagy kérdés : a mindennapi kenyér és a téli szállás kérdése foglalkoztatta, mert »az hadnak annyi kenyere sem volt, kit egyszer szájában tehessen.« Thököly Belgrádban kapott fermánokat 5000 tallérról, 3000 kila búzáról és 2000 kila árpáról, de aggódtak, hogy míg azok Szilisztriából és Viddinből megérkeznek, addig éhen halhatnak. A Passzaroviczon teleléstől is féltek a hadak, mert semmi szénájok nem volt s a vidék teljesen el volt pusztítva. Mért nem csináltatok szénát a nyáron í kérdezte az egyik basa. Mert nem hittük, hogy még egyszer itt kell telelnünk, felelték rá a bujdosók. >) Almádi naplója 761—763. 1. a) Almádi naplója 767. 1.