Századok – 1898

Értekezések - LOVAS IMRE: Az aranybulla mint freskó 677

A7. ARANYBULLA MINT FRESKÓ. 681. magyarja, s ezt monda : Mi e pont alapján joggal kelünk fel! . - -El is törlé a későbbi bölcseség e törvényt és királyaink I. Lipóttól fogva esküdtek és esküsznek ugyan ma is minden törvényre, — — »de kivéve mindazáltal az aranybulla 31-ik pontjának ama szavait : Si autem nos . . . egész azon szavakig : injrotestatem« . . . A nemesség volt ekkor felül, a király alul, — ő engedelmeskedett, meghajolva a felzudult nemesség hatalmának, daczos, büszke törvény volt hát ez, — nehéz a királynak ! . . . Ez a gondolat látszik tükröződni jobban a Székely képén, - -a melyre azt mondá sebtiben egyik napi bírálója: gyönge konvenczionális munka ! Talán lehetne vitázni erről a megjegyzésről, lia a képnek egyik-másik művészi oldalára vonatkoznék, — de a történeti alap, a történeti felfogás, melyen müve áll : semmi esetre sem konvenczionális. - Ez gondolkodásról, utánjárásról, a történet beszédének alaposabb megítéléséről tesz bizonyságot, — nem konvenczionális felfogás ez, — sőt inkább eredeti ! Ha egy történeti festményen a történeti alap maga jól, csinosan meggondolt, helyesebben felfogott, - bocsánatot kérek, az egész kép sem lehet olyan tökéletesen konvenczionális ! Másban van szerintem a hiba e képen, — ha éppen a Székely eredeti világításu, sok jó művészi vonású képén tűnődünk, — s nagyon is elismeréssel adózunk neki a kor történeti jellemvonásának helyes felismeréseért, — nem abban van a fő hiba, hogy ő tán mindennapi compositiót vett fel, — hanem a hiba, — csak nem kell persze újságírói gyorsasággal túlcsapni magunkat az egész festmény-kollekcziőn, - a fő hiba abban van, hogy Székely az eredeti helyes gondolatnak, t. i. képe főeszményének : a királyi túlkapásokon felülkerekedő nemességnek nem talált alkalmasabb, erőteljesebb, mozgalmasabb jeienetezést ! Az a főhiba, - nem a konvenczionális oldal, hogy a feltámadt magyar dacos vezéreivel, nagy tömegével nem szerepel ott a képen, a kik által a király legyőzve, engesztelő áldozatul nyújtja mintegy feléjök a békítő bullát. - A mélyebb, nagyobb hiba ott van, hogy Székely magyarjai, mint sem ama nagy czélért öntudatosabban csoportosulnának képén — - nagy részint őgyelegve, érdektelenül szétmállnak, elhullanak. — Azt az iménti helyes alapeszmét e képen csak egypár markánsabb alak képviseli az előtérben, — ámde ez még nagyon kevés arra, hogy érezhetően kellő hatással szóljanak felénk ! S volna még más baj is, mely a szerencsésen induló