Századok – 1898

Értekezések - LOVAS IMRE: Az aranybulla mint freskó 677

A7. ARANYBULLA MINT FRESKÓ. 687. lie η történetimen megadható, — még az egyes személyek is megnevezhetők, s pedig ahban az elhelyezésben, a hol ama nevezetes nagy eseménynél állottak vagy beszéltek. — Magok az itten szereplő főbb történeti alakok annyi egykorú arczképben vannak meg, hogy portrait-szerűleg vihetők át ma is a falra, — s óhajtandó — s tán mellőzni nem is volna szabad a történelmi szükséges kegyelet megsértése nélkül, hogy erre a kivitelnél a legszorgosabb gond fordíttassák ! — Pl. mily visszatetsző és az első tekintetre feltiinő már csak az is, hogy tán egyetlen Moriamur vázlatot kivéve, Mária Terézia mindenik képen, mint jó erősen élemedett asszony szerepel, - holott ő akkor élte virágában álló, összesen a 24 éret meghaladt szépségében pompázó nő vala ! . . . Máskép állanak azonban az ily történeti dolgok akkor, ha a közeli, ismert térről, - lehet mondani annak világosságát tekintve, hogy a jelen éveiből, - visszatekintünk egyszerre úgy, hat-hét századdal, — a magyar történelem őskorába, az Árpád-ház királyai idejébe ! . . . Itt aztán, igy szólsz te, jó festő barátom, — egyszerre oly térre jutottunk, oly homályos, gyér világítási! helyekre, bogy még gyakorolt szemnek is nehéz eligazodni, s egy kép szükséges anyagát jól-rosszul összegabalyítani ! A történelem ugyan szeret dicsekedni az éleslátásával, — de ha itt a használni szokott ismeretes üvegein áttekintünk — valamely dolog közelebbi részleteire nézve s ez az, a mire a festőnek szüksége van, akár csak ködön néznénk keresztül, alig vehető ki valami tisztán a homályból ; itt-ott némi körvonalak, némi mozgás, — de tisztán — kevés, vagy semmi ! . . . Kevésbé a történész, de annálinkább a festő előtt !... Az aranybullát kiadta II. Endre király, olvassuk, — s e ténynyel, sajnos, de való, minden be van fejezve, mit a festőnek mond ez eseményről a történelem ! Minden idevágó festői dolog felett mélységes köd borong ! . . . Mert hát hol adta ki ? Mely helyen ? - Mi módon ? Kiknek jelenlétében? — Talán valamely vallási ünnepély mellett templomban? Királyi palotájában világiabb színben? — Avagy, ősi szokás szerint, egy a szabad ég alatt tartott országgyűlésen? -Nincsen felelet ! Pedig ha némi történet-hűséget akarunk bevenni. — a mint kell is bevennünk a képbe, töpreng a festő, — ezekre jó volna feleletet adni. De a régebbi történet ezekre — legalább közvetlen utalással, egyenes leírással, — nem felel; — s ez pedig a.