Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 660

MO TÁRCZA. UJ KÖNYVEK. — KAROLYI ÁRPÁD felolvasása Bocskay Istvánról, melyet az akadémia ez évi közgyűlésén tartott, külön kiadásban is megjelent. Rövid felolvasás keretében, vázolja történetünknek egy válságos pillanatát s a férfiút, kinek nevéhez van kötve hazánk önállóságának megmentése. Mélyre ható s kiterjedt levéltári kutatásokon alapuló tanulmány, mely művészi kidolgozásával, felfogásának sok tekintetben xíjságával leköti az olvasó figyelmét épen úgy mint annak idejében hallgatóságát is letudta bilincselni. — A TÖRTÉNETTUDOMÁNYI ÉRTEKEZÉSEK XVII-dik kötetéből a ti — 7. és 8-dik számok megjelentek igen érdekes tartalommal. A 6-dik füzet dr. Komáromy Andrásnak »A szabad hajdúk történetére« vonatkozó levéltári kutatásairól ad számot, kit a magyar tud. Akadémia történelmi bizottsága a szabad hajdúk történetének megírásával bízott meg s ki e czélból egy csomó levéltárt kutatott át, melyekben valóban rendkívül becses adatokat talált. A 7-dik számban Fraknói Vilmos értekezik Karai László budai prépostról, a könyvnyomtatás meghonosítójáról Magyarországon, ki szemben az eddig elfogadott véleménynyel, hogy a Hess-féle krónikát Geréb László adta volna ki, kimutatja, hogy ennek érdeme Karai Lászlót illeti. Nagybecsű értekezése irodalomtörténetünket egy fontos felfedezéssel gyarapítja. A 8-dik szám Mátyás Flórián székfoglaló értekezését tartalmazza egy honfoglalás előtti magyar hadjáratról Németországban és 1. Endre s Kálmán királyaink halála évéről. Ez értekezéseket bővebben is fogjuk ismertetni. — TIIÚRY JÓZSEF a székelyek eredetéről írt tanulmányt az Erdélyi Muzeumban s azt külön kiadásban is közzé tette. Tűze. tesebben fogjuk ismertetni. — SZENTKLÁRAY JENŐ tagtársunk a csanádi egyházmegye történetének megírásához hozzáfogott. Most az első rész első kötetét közzétette, mely a plébániák történetét foglalja magában. Szentkláray Ortvayval együtt 1871-ben egy havi folyóirat kiadását kezdte meg »Történeti Adattár« czím alatt, melynek feladata volt a . Csanádmegyére vonatkozó adatokat összegyűjteni. Ez úgy szólva csak előmunkálat, kezdet volt s minthogy Szentkláray azóta is folyton gyűjtött adatokat, most eljöttnek látta az időt, hogy Csanádmegye monograpbiáját kidolgozza. Ez impozáns első kötet mutatja, hogy milyen nagy és kimerítő munkát várhatunk, melynek ismertetéséről közelebbről fogunk gondoskodni. — BARKÖCZY KATA a »Nemzeti Nőnevelés« czímű folyóiratban tanulmányt írt, a régi és modern nemzeti nőnevelésről, nfely most külön kiadásban is megjelent. Párhúzamot von ez érdeke^ értekezés a régi és modern nőnevelés közt. Régi magyar asszonyok