Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Új könyvek - 660

TAROZA. fennmaradt levelei alapján érdekesen vázolja a régi nőnevelést, s hogy annak hatása alatt milyenné fejlődtek ki a magyar asszo-': nyok, milyen volt azok udvartartása s általában milyenek voltak a magyar asszonyok. Röviden vázolván a modern nőnevelést fel-í veti ,azt a kérdést, ha nem lehetne-e' a hajdani pátriárkáiig: összetartozóság'ot, a családhoz való ragaszkodást összeegyeztetni] a modern nőnevelés követelményeivel? Ez aktuális érdekű szép tanulmányt, mely irva is jól van, ajánljuk olvasóink figyelmébe. — KELETI GUSZTÁV tanulmánya a festészetről és szobrászatról az ezredéves országos kiállításon, a nagy jelentésből külöií. kiadásban világot látott. Beható tanulmány ez a hazai festészet és szobrászat előhaladásáról, mely művészi életünknek körülbelül utolsó fél századát öleli fel s mutatja be a retrospektiv kiállítás keretében. Nagy gonddal készített tanulmány ez, mely képzőművészetünk fejlődését és jelen állását sok szeretettel, de tárgyiból irosan vázolja. — A HEINRICH-FÉLE »RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR« czímű iro-> dalmi vállalatból ismét ujabb két kötet hagyta el a sajtót. A 8-ik kötet Dugonics András »Arany pereczek« cz. művét tartalmazza Béllaagh Aladár magyarázataival és szógyűjteményével, a kilen'czedik Balogh István »Ludas Matyi«-ját, a 40-es évek legnépszerűbb színdarabját Bayer József kiadásában. Az előbbi történeti szempontból annyiban bír érdekkel, hogy Dugonics benne a régi magyarszokások, ruházat, táncz stb. leírásához Apor Metamorphosisát is felhasználta s annyiban is, hogy ennek szerzője »Bátori Mária«; »Kun László«, »Toldi Miklós« stb. cz. műveivel kortársai között legtöbbet tett a nemzeti történet alakjainak népszerűsítésére. — Az ALSÓ-FEJÉRVARMEGYEI történelmi, régészeti és természettudományi egylet 8. és 9-dik évkönyvei most hagyták el a sajtót. Ez évkönyveket Kóródy Péter egyleti titkár szerkeszti. Mindkettőben becses értekezések foglaltatnak : Veszely Károly az erdélyi portai adóra vonatkozó részletes utasítást közöl felvilágosító megjegyzésekkel kisérve azt. Pápai Páriz Ferencz fiai életéről, irodalmi működéséről Makkai Dezső megkezdett tanulmányát folytatja, Cserni Béla az apulumi maradványokat ismerteti térképpel s az 1895-ki ásatások rajzaival. Az 1897-diki évkönyvben Cserni Béla folytatja az ásatások leírását s hat igen érdekes illustratióval gazdagítja becses értekezését. Magyari Károly, Borsos Tamás, az ismert emiékiró életéhez nyújt adatokat, ki mint tanú szerepelt az Eőri András végrendelete ügyében folyt nyomozásban. Az egylet, nagybecsű évkönyveivel s általán egész működésével fontos culturmissiót teljesít s valóban megérdemelné a nagyközönség részéről, hogy nagyobb pártfogásba részesittessék, mert az egyletnek csak 16 alapitó tagja s 101 évdíjas tagja van.