Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Magyarország 1848–49. évi függetlenségi harczának katonai története. Ism. Hegyesi Márton 635

TÖRTÉNETI IRODALOM. 64.3 -ezen ráfogás alaptalanságáról meggyőződést szerezhetett volna .az id. Görgey István művében közlött s minden kételyt kizáró orvosi bizonylatokból. Pedig hogy azt olvasta, mutatja az, hogy az Apáthy István által tett lövést felemlíti (III. 91.). a melyet egyedül id. Görgey István örökített meg, s a melynek az érdemét a »Vasárnapi Újság« 1888. évi 23-ik számában V. F. volt honvédtüzér magának vindikálja. Azt, a mit itten szerző minden valószínűség szerintinek állít, még Gracza is élesen elitéli. Elég legyen enynyit felhoznom a Görgei iránti elfogultság indokolásául. Másodsorban azért nem mondható absolut becsünek ezen munka, mert számos apróbb tévedéssel találkozunk benne. Például : Irinyi nem márczius 14-én foglalta egybe a 12 pontot (I. 2.) ; Jellachich nem ápril 6-án neveztetett ki bánná (I. 10.), hanem márcz. 23-án. (Lásd a kinevezési diplomát a Pejakovics, »Kroat. Landtagsprotokoll« czímű műve 25-ik lapján.) Az a vad gyűlölség, a mit szerző lát (I. 85.), nem olvasható ki a Kossuth október 25-iki leveléből. Damjanich decz. 12-én nem ment, mint a szerző írja (I. 115.) Háncsáig, s 13-án Jarkováczig s ő nem terhelhető Tomasovacz megtámadását illetőleg semmiféle váddal, 15-én pedig csak Kiss Ernő hadoszlopával egyesült s nem a Vetterével is (I. 116.), mert már akkor emez nem volt a Bánátban. A pancsovai támadás január 2-án s nem 3-án volt (I. 121.). A 3-ik zászlóalj szolnoki rohamáról mitsem tud, s Szolnoknál nem 5 ágyút foglaltunk el, s akkor már Damjanich régen tábornok volt s nem ezredes (I. 288., 289.). A megkerülő mozdulat terve nem a Klapkáé (II. 45.). A 3-ik zászlóalj nem volt veres sapkás, ,s Tápió-Bicskénél nem Földváry Károly, hanem Szikszai Lajos vezette át ezen zászlóaljat, kezében a 9-ik zászlóalj zászlajával a Tápió hídján (II. 56.). A függetlenségi nyilatkozat nem siettette az orosz interventiót, sem pedig annak hatása alatt ápr. 26-án még nem állhatott, mint a szerző írja (III. 1. és 135.), a bécsi kabinet, mert az orosz interventio már annak a kimondása előtt el volt fogadva s arról ápril 26-án még nem értesült a bécsi kabinet. (Lásd az utóbbi 6 pontra vonatkozólag »Az 1848—49-iki harmadik honvédzászlóalj története« czímű munkámnak 29., 68—70., 75., 86., 88., 114., 129—130., 139—145. s 186 —193. lapjait.) Nem áll, mintha Görgei márcz. 9-én a békepárt támogatásának kinyerése végett ment volna Debreczenbe (II. 2.). Vasúton Hatvanból ápr. 2-án nem küldhetett Schlik jelentést (II. 49.), vasút még akkor nem lévén Hatvan és Pest között. A Bethlen Gergely csapatjainak roha-41*