Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 557

562 TÁRCZA. mert a bogomil-patarenus ereknekek dogmáit ismerteti s igy a történelmi elbeszéléseket, melyek csak küzdelmeiket, üldöztetésöket vázolják, kiegészíti. Érdekes, hogy az iró pap létére nem nyilatkozik epésen ezen eretnekekről. A Ciril és Method legendáinak szerzője. (Raeski. Arkiv IV, 99 — 108.) Ε legendákat Safarik Pál közli XY-ik századból származó másolatok alapján. Racski Kiiment püspököt, a két szláv apostol tanítványát vallja írójának, ki 888—916 közt maczedoniai püspök volt s az úgynevezett Ciril írást találta fel, míg sz. Ciril a glagol irás feltalálója, mely régibb és kezdetlegesebb a cirilirásnál. Értekezés a glagol írásról. Arkiv IY, 3 —125, 1. Lucius János horvát történetíró olasz levelei (1661 — 1676) Divnics Dánielhez. 125—136. 1. Benkovics Erigyes horvát festő életrajza Kukuljevicstől. 136 — 142. 1. Boszniai régiségek. Irta Nedics Márton (143 —178.1.) Értekezik a folyók és patakok nevéről, melyeket a nép jellemző sajátságaik szerint nevezett el. Bosna tulajdoukép Vozna, mi hajózható folyót jelent (voziti) ; a b és ν gyakran felcseréltetnek. Bospor, Yospor, Vuspor, Uspor, háborgó viz. Neretva, Xeretna, rendetlen folyású. Rieka, riekati, rikati, zuhogó. Krivaja, Kriva tekervényesen folyó. Spre&a (spreöati), akadályozó, hirtelen folyású. Lasva. Laksva, (lakó), halkan folyó. Grhonica (grhne), ragadó, rohanó, mert fát követ elragad. Ukrina, ukrivna, tekervényes. Neteka, nem is folyó, oly lassú. Tisina, csendes. Buna, zavargó. Biela, fehér. Zeljeznica, vasas. Miljacka, mljacka, mászó, halkan folyó. Plovuca, uszó. Mrtvica, holt. Briznica, breznica, hegyről leszakadó. Drava, derava, partot szakító. Morava, mori ova, fárasztó. A régi szlávok nemcsak jellemző tulajdonságaikról nevezték el folyóikat, hanem a folyókról a körülötte elterülő vidéket is. így Bosnától Boszniát, Neretvától Neretvát, Szávától, Posavinat (Szávamellék), Drávától. Podravinát (Drávamellék), Drinától Podrinje (Drina melléke), Buna, Morava. A szláv neveket már C. Porphyrogenitus használja (31. fej.) és hogy elnevezésök jellemző, azt már Earlati is észre vette. (IV. 37. lap.) A szlávok a hegyeknek, váraknak, városoknak is jellemző neveket adtak. Szeré m nevezetességei. (Stojanovics Miját. Arkiv IV, 178 —188. 1.) Karlovici vár romjai a Cserát (Cserhát) hegyen Karlovic vára felett. Benne lakott a hagyomány szerint valami Karol vitéz. Ε vár rajza és a rá vonatkozó adatok a patriarchal rendezetlen levéltárban megvannak. Maria ad nives (Havi boldogasszony temploma) Péterváradhoz félórányira. Itt a forrás melletti barlangot a törökök dzsámiává alakították 1521-ben, ezt 1693-ban