Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Dalton; D. Hermann: Lasciana. Ism. Kropf Lajos 539

'TÖRTÉNETI IRODALOM. , 549 1534), melyből világos, hogy a vizfolt által elrontott helyen »Castrum Murány« szavakat kell beigtatnunk. Egy másik levélben pedig (nro 40. Késmárk ] 534. jun. 11.) egy elmosódott helyen a » sacra« szó fordul elő. Szerző saját vallomása szerint sem az »auri sacra fames« kopott phrázisssal, sem pedig a »sacria« szóval nem boldogul. Egy-két sorral alább találjuk meg a megfejtését. A levélíró szerint »haec sacra non procul hinc absunt in nostra ditione,« tehát valószinűleg a sehavvnicki cziszterczei apátságot értette, hova u. a. év junius 16-án kilovagolt. Mellesleg legyen mondva, hogy Lasko a hely nevét »sch«-val írja, tehát ő is kivételt képez azon szigorú általános szabály alól, melyet Thaly Kálmán állított föl {Századok XXI. 727.) hogy t, i. a XVI. és-XVI1. századbeli magyar és latin levelekben a szatlimári békéig a nevet »mindenkor« Styavnik vagy Styavnyik vagy Scsavnik vagy Csavniknak találjuk irva. A magyar földrajzzal sincs szerzőnk egészen tisztában. Igv pl. egy helyen (p. 288.) Muftát dolgozatából idézve két zárjelet veszteget ily módon »ex Samarian (?) in insula Comar (?)«. Hogy itt a csallóközi Somorjával van dolgunk, ahhoz nem férhet kétely. Hogy csak egv példát említsek, Áldana is annak nevezi egy helyen (»à la isla de Cömar .... en una tierra llamada Samaria« Expedíción p. 62.). Istvántinái is így van leírva az illető helység. Ámbár maga Dalton is a bevezetésben a 20— 72. számú leveleket tartja legfontosabbaknak Lasko Jánosnak a politika terén való tevékenységét illetőleg, elszórva más levelekben is akadunk egy-egy érdekes adatra, mint pl. a 9. sz., melyben az. 1526-ki török hadjárat okáúl »Hungarorum temeritas et perfidia« vannak megnevezve; továbbá a 12., 14., 16. és 77. szá•muak és mások. Lasko dános püspökségét illetőleg két passust találunk. Az egyikben (Tharnoviae 7. Aug. 1529.) ez hálálkodik János magyar királynak bőkezűségéért, »ut praeter omne meritum menni mihi Episcopatum mitteret«. A másikban ugyanő 1533. jan. 16-án meg is nevezi a püspökséget (proventus ornnes Episcopatus Vespi'imensis, qui in manibus suae Majestatis essent, fratri liberos permisisse, ut me ad se alliceret.). Különben Dalton föntartja véleményét, melyet »évek előtt« koczkáztatott ugyan, de eddig még be nem bizonyított, hogy t. i. a püspöki méltóságból a kinevezésen kívül nem lett semmi. A poseni béketárgyalásokat illetőleg szerző jelen munkájában egy helyen (p. 128. 12. jegyzet) utal arra a körülményre., hogy Lasko János nem említ róluk semmit, ámbár »er selbst