Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Hegyesi Márton: Az 1848–49-iki harmadik honvédzászlóalj története. Ism. Baráth Ferencz 525

'TÖRTÉNETI IRODALOM. , 533 Mi bizony kérnénk belőle, ha jogczimiink volna hozzá«.1 ) Nem Budavár ostroma volt szabadságharczunk legvégzetesebb katonai intézkedése, hanem a szerencsétlen Dembinszkynek fővezérré kinevezése és parancsnoki minőségben megtartása, sőt újra alkalmazása Kápolna után is. Első nagy mérkőzésünket az osztrákokkal ő vesztette el Kápolnánál, s az utolsót is Temes­vár alatt. És most térjünk vissza még egyszer a 3-ik zászlóaljhoz búcsúzóra. A kormány , által junius 6-ára elrendelt országos imádkozás és böjt őket Érsekújváron találja; s rájuk is, mint az egész országra általában, a czélzott hatásnak az ellenkező­jét gyakorolja (az angol puritánok erősítették magukat imá­val és böjtöléssel az ütközet előtt s azoknak használt is; a magyar természetnek másféle, talán éppen az ellenkező eszköz való a lelkesítésre) ; itt tudták meg biztosan, hogy jön az orosz. A két napos peredi csatában (junius 21 -22.) már az egyesült orosz-osztrák sereggel állanak szemben, és a csatát mi vesztjük el. Az oroszon kívül az Olaszországból visszavont edzett katonaság egy része is ott volt itt az osztrák seregben, s a tisztek és közvitézek szivébe először lopódzik be, akarat­lanul, a győzelem kétességének gondolata. Következnek a Komárom alatti véres csaták, Görgőinek makacs, szinte tra­gikai küzdelme saját jobb meggyőződésének kivitele mellett, melyet először a kormány is elfogadott, ennek ujabb, általa hibásnak tartott s tényleg nagyon is olyannak bizonyult uta­sítása ellen; a másodszor kitörni készülő katonai forradalom, s végre az időközben súlyosan megsebesült fővezérnek enge­dése. Egész önvédelmi harczunk történetében alig van ennél érdekesebb, figyelemre méltóbb, meghatóbb pont ; a krízis a tragoediábau ; végzetes minden izében, igazi megértése és meg­értetése még emberére vár. Ezen csaták egyikében "(jul. 2.) intézte Görgei azt a nagyszerű lovassági támadást, 20 század huszár élén, Puszta-Herkály mellett, az ellenség ellen, mely­nek folyamán, midőn levett fövegével Pöltenbergnek tigyelmez­tetőleg integetett, fején egy tenyérnyi hossszú mély sebet kapott valamely gránát vagy Schrapnell ('les töret ft szilánkjá- . tói. »Nagyszerű látvány volt ez, irja szerzőnk, a mint veres zekéjében s hosszú fehér tollas kalapjával, óriási nagy lován messze kilátszva s ez által mintegy kihiva maga ellen a vég­zetet, maga vezette rohamra azt a temérdek huszárt, dörgő hangon lelkesítve őket : »S tűrnétek ti. hogy idegen tapodja le a magyar haza vetéseit ?« ') Budapesti Szemle. 1881. 53. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom