Századok – 1898

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Magyar udvari kanczelláriai levéltár II. és bef. közl. 42

TAGÁXYl KÁROI.Y, A MAGYAR UDVARI KANCZELLÁRIAI LEVÉLTÁR. 47 tárgyalások; Bethlen Gábor ajánlata (áttétetett a »Tört. Emlékek, Belügy« czimű gyűjteménybe), melyben egy osztrák főherczegnő kezét kéri magának, Eg geniergnek a birodalmi titkos tanács elnökének sajátkezű megjegyzéseivel; Brenner apát II. Rákóczy Ferencz lengyelországi követének levelei a fejedelemhez 1707 és 1710-ből; Bercsényi Miklós és Krucsay levelei ugyanahhoz 1714/5-ből; Kerekes -András felségsértési pöre, mely voltaképen »Acta Particularia« 1727-ből, végül Mária Terézia korabeli előterjesztések különösen közgazdasági ügyekben. Ide tartoznak még: Késmárk város szabadalmainak másolata 1 kötetben 1298 1638-ig; különböző kimerítő jelentések : az e r d é 1 ν i a r a η y b á η y á k és sók a m a r á k állapotáról 1710-ből; a te in esi b á η s á g szervezetéről 1760-ból: a m a g y a r ο r s ζ á g i bányászat állapotáról 1760-ból; a selmeczi bányaigazgató 1756 60-iki számadásainak megvizsgálásáról 1762-ből. Jogi. értekezések : a magyar jog eredetéről és a német hű bér jogról, Mária Terézia idejéből. Végül az első magyar helységné ν t á r, melyet 1 77 2-beu a helytartótanács dolgozott ki, s a mely a községek névsorán kiviil az ottani plébániákat és iskolákat is felsorolja. 5. Az erdélyi iratok (Transylvanica) két részből állanak 21 csomóban. Az első rész a kabineti levéltárból került ide 1786-ban, és 7 csomót képez. Ezek mindenben a Hungarica Pálffyana gyűjteménynek képezik párját, s mind Mária Terézia közvetetten környezetéből való jelentések, emlékiratok, kimutatások, történelmi fejtegetések Erdélynek s részben a Β á η s á gi) a k legkülönbözőbb ügyeiről. Vannak itt legfelsőbb kéziratok, valamint báró Bajtay püspöknek, báró Bruckenthal, gróf Hadik és Bucow (a »székelyek hóhérja«) tábornokok, gróf Perlasnak. Seeberg ezredesnek stb. levelezése, Mária Terézia kabin et j ének t it kárává 1. A második részt az egyesített cseh-osztrák kanczellária adta át 1786-ban jegyzék mellett, mely Erdélynek XVII. századi külpolitikai történetére elsőrangú forrás, s eredetileg a régi magyar kanczellária állagához tartozott. Fájdalom ! — e rendkívül becses gyűjtemény hiányos, s annak egy része a ni. tud. Akadémia kézirattárába került. Sok darabja egyébiránt, különösen I. és II. Rákóczy György korából, Szilágyi Sándornak ismert oklevéltáraiban látott napvilágot; a legfontosabb okiratok pedig legújabban a »Tört. Emlékek, Belügy« czimű gyűjteménybe tétettek át. A gyűjtemény az 1600. febr. 3-án Mihály vajda követeinek adott kir. válaszszal s néhány irattal Bocskay, Rákóczy