Századok – 1898

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Magyar udvari kanczelláriai levéltár II. és bef. közl. 42

48 TAGÁ.NYI KÁROLY. Zsigmond és Báthory Gábor idejéből, de nagyobb tömege Bethlen Gábor trónraléptével kezdődik s tart 1683-ig, majd ismét II. Rákóczy Ferencz korára tér át 1703— 1713-ig. Tartalmukra nézve mind diplomácziai iratok az erdélyi és a török ügyekről, közben a magyar tanácsnak ezekre vonatkozó nevezetes tárgyalási jegyzőkönyveivel. 6. A 20-ik »Betlileniana« és a 21-ik »Turcica« föliratú csomó szintén egytől-egyig a magyar tanácsnak Bethlen Gáborra és a XVII. századi török ügyekre vonatkozó évnélküli véleményei és előterjesztései. 7. Egy »Hungarica« csomó, mely az 50-es években Rácz Károly halálával a kabineti levéltárból került ide, ismét a m a g y a r t a η á c s η a k évnélkiili véleményeit tartalmazza I. Rákóczy Györgyre s az ő korabeli országgyűlési és vallásügyekre vonatkozólag. 8. Szintén az 50-es években vétetett át a kabineti levéltárból 2 csomó Miscellanea, jegyzék mellett, melyek a czímnek megfelelően igen vegyes értékű és természetű iratok, főleg III. Károly és Mária Terézia korabeli hivatalos fogalmazványok s előterjesztések, ugy látszik Koller József udv. tanácsos hagyatékából. 9. Végül, midőn 0 Felsége 1885-ben a kabinet régi levéltárának feloszlatását elhatározta, az Orsz. Levéltár is értékes iratokhoz jutott, melyek az »Ungarn und Siebenbürgen« czimű gyűjteményt alkotják 31 csomóban, de minden mutató vagy jegyzék nélkül. Ezek az iratok is túlnyomóan Mária, Terézia korából, az ő környezetéből származnak, de például a Hungarica Pálffyanáktól abban különböznek, hogy kevésbbé privát és sokkal inkább hivatalos természetűek, s ezért nem is bírnak akkora fontossággal. Az első 13 csomó a mult század közepén Erdélybe behozott uj adózási rendszer alapjául szolgáló számítások és kimutatásokból áll, az J728—1756-ig terjedő erdélyi adóösszeirások alapján. A 14. csomó a helytartótanács jegyzőkönyveinek fogalmazványait tartalmazza 1737 — 1739-ig. A 15 28. csomóig vegyesen magyar ós erdélyi hivatalos ügyek találhatók, Mária Terézia korából, mert a megelőző. 1691-ig visszamenő, kevés számú irat is, valószínűleg az ő korabeli ügyek elintézéséhez volt szükséges. Amazok legtöbbnyire a magyar és erdélyi udv. kanczellária vagy más udvari bizottságok által a királynőnek tett hivatalos előterjesztések, vagy azoknak tisztázatai, és az ezekhez tartozó vagy ezektől elmaradt mellékletek, kimutatások stb. Több előterjesztésre a legfelsőbb