Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Hegyesi Márton: Az 1848–49-iki harmadik honvédzászlóalj története. Ism. Baráth Ferencz 525

'TÖRTÉNETI IRODALOM. , 537 a maga részét. A Gödöllőn megállapított haditerv szerint, mint tudjuk, Aulich Pest előtt foglalt állást félkörben, hogy Windischgrätz figyelmét lekösse, Görgei pedig a fősereggel, a fővárost oldalt hagyva, Komárom felszabadítására indult. Április 10-én támadta meg Damjanich Yáczott, a Götz vezérlete alatt álló osztrákokat ; ő maga vezette rohamra a lengyel légiót és a 3-ik zászlóaljat. Az osztrák vadász-zászlóalj a Gombás patakon levő kőhíd mögé vonult s az ott levő házakból szórt gyilkos tüzelést a mieinkre. Az elől menő leng}'el légió megingott s egy tapodtat se ment tovább. Ekkor érkezett a 3-ik zászlóalj, élén Eöldváryval, A lengyel légió oldalt sorakozik, hogy nekik útat nyisson. A lóháton vezénylő Fölclváry kezébe ragadja a lengyel légió zászlóját s kiáltja : » Utánam fiak. hiszen mienk ez a haza.« A halálmegvetéssel rohanó honvédeket gyilkos sortűz fogadja, Földváry alól kilövik lovát, ő maga leesik s kezéből a zászlót a földre ejti, melyet egy légionista tiszt rögtön felvesz és visszavisz. Földváry ez alatt ismét lóra iil s most a saját zászlóalja zászlaját ragadva kezébe, vezeti honvédéit tovább. A jelenet annyira megbabonázta az ellenfelet, hogy a százados, a kit elfogtak s így később maga tett róla bizonyságot, elfeledett tüzet vezényleni. A vadászok hátrálni kezdenek, s midőn 60—70 lépésnyi hátrálás után magukhoz térve, újra tüzelni kezdenek, nem képesek többé diadalmas honvédeinket feltartóztatni. Földváry alól a második lovat is kilövik s most már gyalog vezeti tovább honvédéit a győzelemre. Ez volt Földvárynak váczi bravúrja, melyért a kormány a másodosztályú katonai érdemjellel tüntette ki, bajtársai pedig »a legvitézebb magyar harczos« névvel ruházták fel. A másik, a. mennyiben az ö nevével van kapcsolatban. csak legenda. Április 19-én következik a nagy-sallói fényes győzelem Wohlgemuth fölött. Április 22-én seregünk a Duna balpartján fölmenti Komáromot az ostromzár alól, midőn katonáinknak a megáradt Tág-Dunán kellett átgázolniok ; s az április 26-án vívott győzelemmel, melyben Damjanich hadteste ismét kitüntette magát, Komárom a jobb part felől is fölszabadult s a haditerv dicsőségesen végre volt hajtva. 27-én már a honvédek arról beszélgetnek, hogy indulnak Bécs felé, s ha azt beveszik, Olmützig meg sem állanak. Tény, hogy Pöltenberg, a 7-ik hadtest egy részével, aznap csakugyan az ellenség után Győr felé nyomult, s ki volt adva a dispositio, hogy másnap az I. és III. hadtest is ugyanezt tegye a Duna jobb partján. Azonban másnap a rendelkezést megváltoztatták : Buda bevétele lőn a czél. 8 itt egyszersmind, meg kelle válnia a zászlóaljnak bálványozott vezérétől, Dam-SZAZADOK. 1898. VI. FÜZET. 34