Századok – 1898

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: Magyar udvari kanczelláriai levéltár II. és bef. közl. 42

A MAGYAR UDVARI KANCZELLÁRIAI LEVÉLTÁR. MÁS0II1K ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. IV. A régi kanczellária levéltárnál meg kell még emlékeznünk a gyarapodásokról is, vagyis a különböző bécsi hatóságok által a kanczellária levéltárának átadott gyűjteményekről, melyekkel a törzslevéltárnak különösen ezen régi anyaga jelentékenyen kiegészült.Ezek az átadások természetesen mindig legfelsőbb rendeletre történtek már Mária Terézia alatt, de különösen II. József volt az, kinek e téren legtöbbet köszönhetünk. Az első gyarapodásokat a már ismertetett »Acta Particularia«-ban találjuk. I. Ilyenek az 533. sz. alatt a bécsi Szent Borbáláról czímzett görög-katholikus s ζ e m i η á r i u m r a vonatkozó iratok, melyeket 2 kötetbe kötve, leltározva, az egyesített cseh-osztrák kanczellária engedett át, s a melyek e szemináriumnak a magyai· s erdélyi gör. kath. klérushoz való viszonyát világítják meg. ÍI. Az " 536. sz. alatti két kötet iratot 1782-ben a bécsi udvari főhadi-tanács engedte át iratjegyzék mellett, Ezek a hadügyi levéltár »Hungarisclie Laiultags-Akten« czimű gyűjteményéből valók. Leginkább XVI. századi országgyűlési iratok főleg a közmunkák ügyében, de egyéb tárgyúak is, p. 1578-ból Sopronmegyének bő dicális lajstroma; esztergomi (1580) és várad i (1599) egyházi uradalmak jövedelem-kimutatásai; Básta György és Mihály vajda korából néhány levél és Belső-Szolnok s Doboka vármegyének 1600. évi lust rá ja. A gyűjtemény az 1617. évi Bethlen Gáborral való nagyszombati békealkudozásokkal végződik.