Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 370

37 2 TÁRCZA. kéziratból három másolat maradt, melyek alapján azt, Kukuljevics (Arkiv III. köt. 3 — 30. 1.) közli. A szerb eredeti kézirat lappang. A szerb kézirat 1600-1618 közt íródott és előadása az 1483-ik év eseményeig szóról szóra megegyező az 1503-ban irt karlóczai krónikával. A régibb szerb dolgok tekintetében az évszámok dolgában csak óvatosan használható, de a XII-ik századtól fogva sok érdekes és új dolgot tartalmaz. Az események leírását a 863-ik évtől 1618-ig közli. Pejacsevics latin fordítása csak kivonat, ő csak azokat közli, melyeket ránk nézve érdekeseknek tart. (Ex manuscripto servico-historico excerpta, quae in rem nostram). Az 1618-ik évnél igy végzi Pejacsevics: Beliqua ad hunc annum sunt turcica, quae ad nos nihil. Medvedgrad vár története. (Kukuljevics, Arkiv 111, 31 —132. 1.) Fülöp zágrábi nagyprépost, ki IV. Béla oldalán híven hadakozott a tatárok ellen, 1248-ban zágrábi püspök lett és a királytól engedélyt kapott, hogy a Zágráb közvetlen közelében levő Medvednica hegyen várat építsen, hogy veszély idején kincseivel oda menekülhessen. A várat Benko kanonok, híres építész \ 249-ben kezdte építeni. A püspöki hatalomra féltékeny zágrábi polgárság és némely horvát főurak, az építést megakasztották, miért is Fülöp püspök kérelmére Incze pápa 1251-ben megerősítette IV. Béla donáczióját e várra vonatkozólag. Az óriási méretű vár 1254-ben elkészült. Midőn Fülöp esztergálni érsekké lett. IV. Béla a várat magának tartotta meg 1262-ben és kapitányává Subies István bánt nevezte ki. IV. László 1273-ban visszaadta a várat Timoteus zágrábi püspöknek, de ez tényleg csak 1275-ben vette át, közben a bánok kapitánysága alatt maradt, mert Ottokár Stájerországon keresztül egész Zágrábig előnyomult, 1290-ben I. Iván püspök a várat Garics és Csulineczczel 30 arany márkáért eladta Gardin comesnek, Martell Károly hívének, kitől 1299-beu a harczias Mihály zágrábi püspök, III. Endre híve visszavívta, hanem a királytól nem ő, hanem a velenczei Toresti Miklós kapta donáczióba. Az anjou és magyar párt közt véres harezok dúltak Zágrábban. Toresti Miklós fivérei Janin és Márk. Medvedgrád urai. zágrábi kanonokok élénk részt vettek bennök, mint magyar pártiak. Toresti Janint megölték és Márk a várat 1307-ben eladta a Babonics családnak, kiknek birtokában 1323-ig maradt, mikor is a felségsértéssel vádolt Babonics Ivánt jószágvesztésre ítélték. Kazotics Ágoston püspök kényszeríteni akarta Toresti Márk kanonokot még a pápa utján is, hogy neki adja el a várost, de ez gyanítván, hogy fivérét anjou-párti kanonokok verették agyon, erről hallani sem akart, s midőn ezért méltóságától megfosztották, Velenczébe költözött. 1323 után a vár királyi birtok lett, kapitányai a horvát bánok. Prodanics Miklós bán nyilt harezban állt László