Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 370

TÁRCZA • 373 zágrábi püspökkel, ki a várat visszakövetelte és a bán birtokairól tizedet akart. A hatalmas bán ezért annyira sanyargatta a püspök jobbágyait és pusztította birtokait erős várából, hogy azt a káptalan titkos irataiban csak »átkozott vár«-nak nevezték. A béke csak Lajos király személyes közbelépésére állt helyre 1340-ben. Halála után a bán fiai István és Ákos folytatták a harczot a püspök ellen, mig 1345-ben a király parancsára Miklós bán kiűzte a várból a Prodanicsokat és kapitányává Sztareski Pált tette. A vár ura ekkor István berezeg, Lajos legifjabb öcscse lett, ki után az özvegyére Margitra és fiára Jánosra szállott. Ennek 1363-ban történt halála után Sztareskit 1377-ben a kapitányságban felváltotta Vinkus Miklós mester, zágrábi főispán. Zsigmond király 1398-ban nagy összeg pénzért egyéb birtokokkal Medvedgrádot is Alben i Eberhard zágrábi püspök unokaöcscseinek adományozta. Ezen adományozás ellen 1399-ben a zágrábi káptalan tiltakozott, de eredménytelenül. mert az Albeni család rokona volt a hatalmas Cilleieknek. A vár az Albeni családról 1436-ban Ciliéi Ulrik bú-tokába került, ki ekkor Horvátország nagy részét birtokába kerítette. Itt Cilley Borbála királynő fivérével Frigyessel és unokaöcscsével l'lrikkal zajos mulatságokat rendeztek. Német várkapitányaik, kivált Stamm Vilmos, kimondhatatlanul zsarolták és pusztították a vidéket és a nép átkozta a »német« uralmat. Thallóczy Máté bán minden módon iigyekezett a rendet helyreállítani, de ez a hatalmas Cilleiekkel szemben nem sikerült. Ulrik halála után birtokait özvegye Brankovics Katalin örökölte ; várait Frigyes császár egymásután elfoglalta, azért szolgálatába fogadta Vitovec Jánost, a híres cseh vitézt, ki is több várát visszafoglalta, de utóbb Frigyeshez pártolt, ki báróvá, Krapina és egész Zagoria urává tette. A szorongatott özvegy Mátyás királytól támogatást nem várhatván 1451-ben 62,000 arany forintért horvát birtokait Vitovecnek eladta és Varasdról elköltözött előbb krajnai birtokaira, utóbb Raguzába, majd Apuliába, végre nővéréhez, Mara török szultánához Macedonia Jezsevo várába, hol meg is halt. Vitovec Medvedgrádot és Bakovácot sógorának Veyspriach Zsigmondnak adta át. azonban Mátyás király Cilleiné birtokainak eladásába nem nyugodott bele és az ellene pártoskodó Vitovec családot birtokaitól megfosztotta. Medvedgrád, Lukavec és Bakovec várakat Mátyás 12,000 arany forintért elzálogosította Thuz Oszvald zágrábi püspöknek és fivérének Thuz János bálinak. Ez a zsidó eredetű család, öregapjuk még zsidó volt, rendkívüli kapzsiságból sok erőszakosságot követett el s Mátyás 1481-ben visszavette tolók a várakat és ígérte, hogy a rájuk felvett kölcsönt öt év alatt visszafizeti. A kapzsi és erőszakos Thuz János bán ellen a horvát országgyűlés egyhangúlag panaszt emelt, mire az megijedvén