Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitvallású evang. lyceum története; kapcsolatban a pozsonyi ág. hitv. evang. egyház multjával. Ism. M. L. 345

353 TÖRTÉNETI IRODALOM. egy másikról : »Magnum caput sine cerebro, lata irons, sine iudicio« ; ismét: »Sicut intra vit Grammaticam nihil sciens, ita exibit nihil secum portans« ; vagy: »A hol nincs, ott ne keress« s több effélét. Mint a vallási felvilágosultság szép példája említést érde­mel, hog^ e szigorúan kath. jellegű intézetben (ritkított betű­vel van szedve, hogy zsidó tanulója az intézetnek még eddig egy se volt!) a legnagyobb ösztöndij-alapitványt, 1500 forintot Tisza Lajos tette annak emlékére, hogy egykor Háromszék Kézdi-Orbai kerületének országgyűlési képviselője volt. Az iskola történetében nem kevésbbé figyelemreméltó az a fejezet, mely az iskolai színjátékokról szól; itt is mint egyé­bütt, a vallásos tárgyú darabokon kívül sok olyant találunk, melyek czimök után ítélve nem lehettek valami épületesek, s melyekben a vastag komikum bőven kivette a maga részét, mint az »Actus poetico-Bachanalisticus«-ban s » Bork a asszonynak György deákhoz való szerelmé «-ben, mely »mulatság közben való játékul« készült egy »Keserves játék«-hoz s arról szól, hogyan készíttetik Borka asszony György deáktól a konty alá ötféle­képen. De ha tanügyi czélokra erkölcsnemesítőül nem váltak is be, ezeknek is volt egy érdemük : jobbára magyar nyelven voltak írva. Ezzel körülbelől elmondtuk az iskola múltjából mindazt, a miről gondoltuk, hogy egy, vagy más szempontból érdekkel bírhat. A hódmezővásárhelyi államilag segélyezett ev. ref. fögym­nasium történetét Futó Mihály igazgató és Barkász Károly ketten együtt irták meg s több tiszttársuk járt kezükre az iskola intézeteinek ismertetése által. A ki a protestáns tanügy történetét figyelmére méltatta, vagy több protestáns tanintézet múltját tanulmányozta és hasonlította össze : szinte lehetetlen, hogy észre ne vette légyen a rendkívüli hasonlóságot, mely szervezetükben s beléletükben nyilvánult. S ha tovább fürkészett, az okokra is, melyek ezt elő­idézték, könnyen rájöhetett. Mint a görög gyarmatosok, vagy római telepítvényesek távol idegen országban is hivek marad­tak az anyaországhoz s a leghívebben utánozták annak min­den intézményét, ugy volt ez a protestáns iskoláknál is. Egyik­másik iskola mint anyaintézet szerepel több filialéval szemben s a kibocsátott raj hiven utánozza mindazt, a mit az anya­kasban tartózkodása alatt eltanult. Az egyes görög és római gyarmatok életében idők folyamán oly vonások tűntek fel. melyek nem voltak meg az anyavároséban : ez a folytonos össze­köttetés hiányából s a belső fejlődésből könnyen megmagya-SZÁZADOK. 1898. IV. FÜZET. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom