Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Középiskoláink története. Ism. Dézsi Lajos - II. 164

15(1 történeti irodalom. Irodalmi műveivel szolgálni akart hazájának s e szolgálat. volt életének egész tartalma. I)e mégis jóval tovább tartózkodott a külföldön, mint magyar tisztelői és barátjai szerették volna. Pedig ott gyakran igen rossz dolga volt s itt kényelmesebb élet várakozott reá. Csakhogy ez a kényelmesebb helyzet elvonta volna a könyvektől s a hírneves tudós emberek társaságától. Köztük jól érezte magát, a tudomány tiszteletének s a műveltségnek légkörében megőrizhette lelkének ruganyosságát. Kalandos életének történetét nagy szorgalommal s helyes kritikával irta meg Dézsi Lajos. A tiatal szerző nemcsak lelkiismeretes kutató, hanem előadása is tárgyilagos. A dolgokat beszélteti, s ép azért nagyon kielégíti a komoly érdeklődést. Nem csupán a közvetlen adatokból merít, hanem a kor viszonyait is föltünteti s igy életrajzi monographiája sikerült kultúrtörténeti rajzzá emelkedik. Óhajtottuk volna Szenczi Molnár Albert irodalmi munkásságának részletes, bővebb ismertetését. A szükségest e tárgyról is jól és röviden elmondja a szerző, de irodalomtörténeti monographiában nem ártott volna a részletesebb elemzés. Szerző igen nagyra becsüli hősét, a mi helyén is van. De midőn azt mondja, hogy felér Pázmánynyal, sőt talán meg is haladja hatás és sokoldalúság dolgában, a kelleténél több dicséretet halmoz hősére. Bárminő érzelemmel tekintünk is Pázmány munkájára, nem tagadhatjuk, hogy a Kalauz szerzője tollával, politikai és egyházi munkáságával nagy történeti átalakulásnak vetette meg az alapját. Elképzelhetjük-e a magyar ellenreformáczió diadalát Pázmány nélkül ? Bármennyi érdeme van Szenczi Molnár Albertnek, a nyelvésznek, a zsoltárforditónak és theológiai irónak, ily nagy jelentőségű történeti változás nem fűződik u evéhez. De subjektiv szempontból a szerzőnek igaza van. Ha Szenczi Molnár Albert alakja neki nem volna kedvesebb és majdnem jelentékenyebb, mint a Pázmányé, nem Írhatott volna róla ily derék monographiát. D. Középiskoláink története. II. A jelenleg is szerzetesrendi tanférfiak vezetése alatt álló gymnasiumok közül a már eddig ismerteiteken kiviil két szent benedekrendi u. m. a győri és esztergomi, két piarista : a nagykanizsai és nagykárolyi s egy minoritarendi, u. m. a kézdirásárhely-kantai gymnasium történetét kaptuk meg. A győri kath. föyymnasium történetének megírására