Századok – 1898

Könyvismertetések és bírálatok - Az ujabb szerb irodalom hazánkra vonatkozó termékeiről. Ism. dr. Thim J. - 149

történ κίί irodalom. 151 folytán sok szerb község. - Pozsonyban ekkor a szerb ifjak közül sokan tanultak ; itt érintkeztek Stur Lajossal, az első szláv újság alapítója, Popovics Kornél. A szerb és más szláv ifjak szövetsége eleinte tisztán irodalmi színezetű volt. Egyletet is alakítottak a szerbek, de ezt betiltották, mert nem volt felügyelőjük, mint a magyar, német és tót egyletnek. Erre a szerbek kérvényt adtak be a tanári karnak, mely a koriventi gyűlés után megengedte az egylet fennállását és a szerbek a tót Simkát választották meg felügyelőjükül, illetve elnökökiil. Stur magánember volt. Ezen szerli ifjak mozgalmat indítottak a szerb kongresszus 1837-es volt tagjainál, hogy Pozsonyban egy szerb pap és vallástanár alkalmaztassék. Tökölyi Száva, Pavlovics Tódor és Pejicsics orvos megígérték az ifjaknak támogatásukat. A szerb kongresszus 1842 augusztusban nyilt nieg; a pozsonyi, pesti és szegedi szerb tanuló ifjak Széchentől a kongresszuson való megjelenhetésre engedélyt kértek, hivatkozván a pozsonyi diaeta szokásaira — de Széchen elutasította őket. Ekkor az általános »vivát« helyett először hangzott fel a »zsivio«, mely szó az illír mozgalom szülötte. Ezóta használják a szerbek széltében a zsiviót (éljent). Rajacsics első menetre 48 szavazatot nyert. Rászavaztak a katonatisztek, Jóvics báró. a papság nagy része s kevés polgári választott. Zsivkovicsra a nemesek s néhány pap szavazott, Atanackovics budai püspökre hárman. Ezekből ketten Rajacsicsra szavaztak s így utóbbira 50 szavazat jutott. Nem levén egyhangú a választás, mind a három a király elé terjesztetett, kinek jogához tartozott bármelyiket megerősíteni ilyen esetben. A es. kir. Hofkriegsrath és a magyar kir. udv. kanczellária véleménye alapján ezután Rajacsics a király által metropolitává kineveztetett. De plenitudine potestatis Regiae. Rajacsics tehát kinevezés utján lőn metropolitává és 1848-ban patriarchául is kineveztetett (bár a kongresszus 1848 máj. 15-én választotta, — a királyi decretum erről nem vett tudomást). Ez volt az utolsó feudális jellegű kongresszus, melyét a nemesek, papok aranyozott hintói, huszárjai, stb. fényre emeltek. A korteskedések ekkor »vacsorák« czímén folytak. Ekkor adták be a szerli képviselők Széchen utján kérelmüket, hogy egy ujabb kongresszuson egyházi és iskolai ügyeiket rendezhessék. Ezen gyűlés 1847-ben elrendeltetett és királyi biztosul, vagy a liogy a szerbek állandóan írják »császári« biztosul Kulmer báró neveztetett ki. A biztos részére kidolgozandó instrukczió megállapítása miatt elhúzódott a kongreszszus ügye és 1848-ban a forradalom más útra terelte az ügyeket.