Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza. Ism. Wertner Mór 139

15(1 történeti irodalom. személyek névszerinti felsorolásával közelebbről megvilágít : azt hisszük, liogy hullámzó búzaföldet látunk, melyen az egyes családtagok nevei a ragyogó és illatozó virágok, — csakhogy e virágok — sajnos'! — igen csekély számban vannak képviselve. Azért kérjük a szerzőt, hogy : miután középkori anyakönyvek hiányában, a birtokviszonyok a családisme alaposzlopait képezik, mindazon a családokra vonatkozó tőle idézett okiratokból mindig ős mindenütt legalább az ez okiratokban képviselt személyek neveit is közölje; minő hasznot nyújt ezzel a kutatónak, azt első sorban ő maga beláthatja. Az előttünk fekvő három kötet különös megbirálása alig lehetséges, Kútfőit ellenőrizni egyrészt nem a bírálat dolga, másrészt a fennt kifejtett okoknál fogva majdnem physikai lehetetlenség; a földrajzi tárgyak meghatározása körül esetleg felmerült lényeges hibákat maga a szerző helyreigazítja a legközelebbi kötetben, a bírálónak nem marad egyéb hátra, mint esetleg azt megbírálni, vájjon szerző a részint tőle tervezett, részint a bírálattól óhajtott elveknek megfelelt-e és mily mértékben és hogy a könyvben lévő adatokat esetleg egynéhány lényeges megjegyzéssel bővítse, melyek, lia jelen sorok olvasói azokat a könyvnek illető helyein feljegyzik, további kutatásoknál hasznavehetők lehetnének. |f liAz l. kötet 2(> megyét tartalmaz (Pest, Pilis, Heves, Nógrád, Grömör, Borsod, Abauj, Torna, Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatniár, Szabolcs, Középszolnok, Kraszna, Bihar, Békés, Külsőszolnok, Csongrád, Csanád, Zaránd és Aracl-ot) és ez jellemzi ; a sas az, melyet első röpülése a levegőbe visz s mely még nem meri hatalmas szárnyai teljes erejét kifejteni. Szerző ismeri feladatának súlyát és horderejőt, küzd azonban szabad önkifejtés és előirt útirány ellen. Kezdetben szigorúan követi a szabatos rövidséget, a mennyiben helységekről ős családokról, nevezetesen pedig az utóbbiakról némelykor csak puszta neveiket és egyetlen rájok vonatkozó kútfőt idéz, mely rendesen csak liunyadiakkorabeli : lassan átmegy a korábbi korszakokba és tárgyai ecsetelésében már nagyobb kirándulásokat is mer, mig a kötet végén rendes kerékvágásába érkezik, mely további útjára a helyes irányt adja. Meg vagyok győződve, hogy Csánki, lia e kötetet ma irná, abba anyagának csak fele részét veszi fel. Ε kötetben különös érdekkel bír a két Szolnok. Torum Kraszna és Zarándmegye, mert mint ilyenek ma már nea' léteznek. A Budáról és Pestről szóló rész plasztikai festmény. Az Abaujvármegyében lévő Szend nevű helységnél meg-