Századok – 1898
Értekezések - –O. –O.: Magyar-bolgár összeköttetések 113
magyak-bl'lgár összeköttetések. 127 jut közvetetlen érintkezésbe a magyar történelemmel, annak az a SZÍVÓS ellenállás az oka, melyet ez uralkodni tudó nép az ozmán betörésig kifejtett. S a déli szláv törzsek történetére nézve jellemző, hogy a turáni bulgár s a kún elemek a szlávságot Bulgáriában erőssé, függetlenné tették, míg önállóságokat III. ITros István, a velők hit és nyelvrokon szerb király törte meg (1330. jun. 28.) Yellmzd, a mai Köstendil táján. III. Nagy-Lajos és a bulgárok. 1) 1272-től V. István halála évétől, 136G-ig mondhatni szünet áll be a magyar-bulgár közvetlen érintkezések során. Még megoldandó feladata a magyar és balkáni történetírásnak, hogy a kún elemek történelmi szereplését kellőkép méltassa. Tág tere nyílik e részben a nyelvésznek s ethnographusnak is. A mig a jász-kúnok történetét, szervezetét, megmaradt ethuikus vonások alapján népiségöket kellőké]) nem ismerjük, a. magyar-bulgár viszonyokat illetőleg csak föltevésekkel dolgozunk. Előttünk kétségtelennek tűnik fel, hogy a dunai Bulgária síkján 1229—1242 közt megtelepedett kún elem, melynek maradványait a máiglan élő keresztyén hitű, de kúntörökűl beszélő gagauzokban ismerhetjük meg,2 ) a magyarországi kún elemmel összeköttetésben maradt, s ebben kell a magyar hódítás miértjét keresnünk. Az is világos, hogy miért irányúi épen Bodon (Widdin) ellen a magyar támadás. Bodon várában s kerületében katonáskodott a pogány jászság, mely egyes csoportokban, mint a Duna vonalának őre, folyvást zaklatta a magyar végeket. A Szörényi bánságot csak azzal védhette meg leginkább a magyar király, lia Bulgária bodoni erősségét is birtokába veszi. Ez a jász-kún elem Bodon tói3) kezdve a Dobrudzsáig4 ) lakott s hasonló szerepet játszik Bulgária történetében, mint az Árpád-ház utolsó évtizedeiben s az Anjouk alatt a mi harczias kúnjaink. A kikhez e kúnok állottak, az a párt győzött Bulgáriában. Bulgáriának nép és földrajzi alakulása a XIV. században a hajdan erős, egységes ország felbomlására vezetett. ') A római számmal jelzett oklevelek, a melyekre hivatkozunk, jobbára a körmendi levéltárból valók s a Történelmi Tár II. füzetében jelennek meg külön, mint e vázlat adalékai. Nem kívánjuk mi Nagy-Lajos bulgár hadjáratait s összeköttetéseit rendszeresen tárgyalni, csak az új adatok és szempontok méltatása ezélunk. 2) Jirecek K., Das Fürstentbum Bulgarien 1891. 142. 1. 3) Oklevelek a magyar-bulgár összeköttetések történetéhez 1360—9 Történelmi Tár II. f. 1898. IV. sz. ') Jirecek i. m. 7. 1. Jasytepé.
