Századok – 1898

Értekezések - –O. –O.: Magyar-bolgár összeköttetések 113

1 1 8 magyar-bulgár összeköttetések. legátus uem jön vele, »mert akkor a bulgárok azt hinnék, hogy nem Magyarország, hanem a pápai hatalom alá akarják őket vetni, a melytől annyira irtóznafc, hogy igen sokan, kiket minden liarcz nélkül megnyerhetne, mind halálig ellent fognának állhatni, úgyis nekünk és más keresztyéneknek gyakran szemünkre hányják, hogy a római egyház rabszolgái ragyunk« (1238. jun. 7. levél.) Béla nagyon jól tudta, hogy a katholicismust latin papjaival nem veszi be a bulgár nép; ha hódít, azt a maga számára cselekszi. IX. Gergely megértette a magyar király okoskodásának a helyességét, megadott mindent, de a háborúból nem lett semmi. A tatárjárás ebben is megakasztá a magyar politika fejleményeit. A magyar politika Asen János halála (1241) után támadólag lépett föl. A bulgár trónra gyermekek kerültek, előbb I. Kálmán, IV. Béla unokaöcscse, azután ennek mostohaöcscse Mihály, ki Béla vejének, Kasztiszláv macsói herczegnek a leányát vette el feleségül. Béla most már — 1255 óta — Bulgária királyának írja magát, pártja, befolyása volt az országban. 1257-ben az Ásenidák háza kihal, s mint trónkövetelő Kasztiszláv, Béla veje szerepel, fölveszi a bolgár czári czímet -melyet az Árpádok sohasem értelmeztek máskép, mint dominusnak - s bár a szerb Konstantint uralja a többség, neki is van pártja, sőt. serege is bulgárokból. A családi összeköttetések révén 1260—1270-ig a harczok egész sorozata indul meg bulgárok s magyarok közt. A Szörényi magyar végvidék, a duna-melléki Bulgária felé legnagyobb erőssége a magyarságnak, már 1260-ban harczra adott alkalmat, de a bulgárokat visszaverik. Mikor István, a harczias ifjabb király lesz azon a vidéken úrrá, támadólag lép fel s ötször csapott bulgár területre : Bodont beveszi, magyar hadak elfoglalják Blevnát s a fővárosig Trnovoig pusztítanak. A duna-melléki Bulgária meghódol, hűséget fogad Konstantin czár sógora, Sz'vatiszláv Jakab deszpót (1264—6), ki a macsói Bosztiszlávnak köszönhette méltóságát. István e győzelmei után következesen él a bolgár királyi czímmel, mely az ő uralkodása óta birtoklási jogczíműl szolgált az Árpádok utódai alatt is. Bulgária XII1. és XIV. századbeli történetében a kún elem özönli el Bulgáriát, a Terterij czári család közűlök kerül ki. s ez a második nagy elvegyűlése a balkáni keleti szlávságnak. mely a szerbek és bosnyákok közt is nyomot hagyott. Hogy az Árpád-ház e kemény elemmel szemben csakis a duna-melléki Bulgáriára való hatalomnak az igényét tudta megvalósítni, s hogy ez a vidék csak a XIV. s XV. században