Századok – 1898

Értekezések - –O. –O.: Magyar-bolgár összeköttetések 113

1 1 8 magyar-bulgár összeköttetések. 1204-ban elesett Konstantinápoly s egy félszázadig tartó ephemer alakulása következett a latin-franczia lovagságnak, mely a keleti viszonyokat nem ismerte, azokkal leszámolni nem tudott, a miért el kellett buknia. Az ajánlkozó Kalojánt Balduin gőgösen visszautasította, azt liivén, hogy a nem vasas -ember nem lehet egyéb szolgánál. A latinok s természetes szövetségeseik a magyarok ellenében Kalojan kijátszotta a pápát, ki neki csakugyan koronát küldött, püspökeinek meg -czímeket adott. Imre, mint katholikus nem akadályozhatta Kalojan áttérési szándékait, kénytelen volt vele, hogy követeit áteressze, de mikor 1204-ben látta, hogy Leo bíboros, mint a pápa követe koronával s nagy követséggel csakugyan megindul Bulgária felé s hímez-hámoz a beszéddel, a kevei ispánnal letartóztatta. Neki ez az új bolgár czár ellensége volt, a pápa feje fölött tünteti ki azt, a kinek országában a bogomilismus virult s azonfelül schismatikus is. Ekkor tűnt ki ismét a pápa egyetemes politikájának ellentéte a magyar keleti politikával. A pápa nem bánta Imrét, csak Kálóján katholikus legyen. Pedig rosszúl számított. Kalojan a pápa koronájával megkoronáztatta magát, czám&k értelmezte a Rex méltóságot, melyet a pápa adott neki, papjai mind elfogadták a czímeket de a nép nem gondolt vele, megmaradt orthodoxnak a maga rítusa mellett. A magyar király kardját, ha éles volt, megértették, de a pápai politika és térítés csak addig kellett szerbnek és bulgárnak, míg czélját érte, különben beérte a maga hitével. így tett Kalojan is, megköszönte a pápa szívességét, de azután nem törődött vele. Bulgária, a latin császárság erőtlensége következtében nagy czárja Asen János alatt, újból nagy hatalomra jut. Az Árpádok megismerik a helyzetet, s II. Endre király, Asen Jánosnak leányát adta feleségül. Ez a körülmény azonban nem volt akadálya az Árpád-ház politikájának, ott a hol érdekök megkívánta. Béla 1 228-ban, hogy a Szörénységet (bánság) biztosítsa, kemény betörést intéz sógora bodoni tartományába, a várost ugyan nem vette be, de széltében pusztított s Endrét, atyját bolgár királynak nevezi. Asen nagyjából, de ildomosabb formában, elődeinek a politikáját követte a pápai székkel szemben. A latin császár ellenében katholikus rokonszenveket színlelt a pápánál, de azért megmaradt orthodoxnak, s a bogomilokat megtűrte. IX. Gergely keresztes hadjáratot akart ellene indítani (1238) s kardjának IV. Béla magyar királyt szemelte ki. Béla okúit nagybátyja példáján s alaposan ismervén a bulgár viszonyokat, késznek nyilatkozott ugyan a vállalatra, de csak úgy. ha pápai