Századok – 1898

Értekezések - –O. –O.: Magyar-bolgár összeköttetések 113

magyak-bulgák összeköttetések, 115 fősereg távolléte következtében gyöngén védett etelközi magyar szállásokat. Ennek következtében a magyarság léte fenntartása érdekében indult mai hazánk elfoglalására. Ez a szerencsétlenség •csak megedzette a magyarságot, mely mindig a legkétesebb, legsanyariibb helyzetben tudott merész és elhatározott fellépésével egyet fordítani sorsán. A magyar honfoglalás a bulgár birodalomra nézve nemcsak politikailag, de társadalmilag is messzeható következmé"nyekkel járt. A bulgár birodalomhoz tartozott ugyanis a •Szei'émség, a Duna és Száva befogta félsziget, melynek északon a verdniki hegység a határa, nyugaton a Bosuta zár el. délfelé pedig Belgrádnak, mint várnak a természetes környékét alkotja. Túlterjedt azonban hatalmok a Dunán is. Kétségtelen, hogy a Marostól délre, a mai Temes-Torontál megyékben az avarok maradványain bulgár tartomány, vagy legalább birtoklás keletkezett. A honfoglalás elzárta Bulgáriát a nyugattól s a bulgárokat arra késztette, hogy ezen az ő éjszaki határokon védelmi állást foglaljanak. Byzanczczal szemben az volt helyzetűknek az előnye, hogy délfelé bátran támadhattak, mert éjszakon nem akadt jelentős ellenségük. Még a IX. század elején a bolgárok szomszédjai a frankoknak, s megakadályozhatták tetszésök szerint a só szállítását Erdélybe; a IX. század folytán a magyarság ura a helyzetnek s a Simon czár halála (927) után hatalmában elernyedt bulgár birodalom tűrni kénytelen a magyarok becsapásait, sőt, hogy nagyobb kárt ne szenvedjen, híven segélli őket görög-ellenes vállalataikbau. A byzanczi birodalom igaz. hogy sokat szenvedett a magyar kalandozás következtében, de miután 970-ben az orosz-magyar-kim szövetséget Τζιμιστζης császár szétverte: a dunai Bulgárország hatalmokba jutott s csak a Makedoniában és Albániában fennállott Nyugati-Bulgária maradt meg a Sisniauidák alatt függetlennek. A magyarság ez időben szervezkedése korát élte : Géza a nyugati részek ura előkészíti a királyság útját s fiának az első királynak jutott a feladat, hogy a bolgárok régi uralmának véget vessen. A Marostól le Bodonyig (Viddin) Ajtony nevű bulgár bojár kerekedett fölül, a ki a bulgárok és szlávok khánja kép kezdett viselkedni. Magyarországra nézve 1019-ben igen fontos momentumot jelez II. Vazul byzanczi császár hódítása. Meghódította Bulgáriát, felsősége alá juttatta a Balkán népeit, mintha csak a Justinian korát látnók megelevenedni. Mint a bolgár birodalom dunamenti: belgrád-branicsevoi birtokainak is az örököse Byzancz közvetlen szomszédságába jut a magyar királyságnak, s ez időtől kezdődik a meglepő fordulatokban oly gazdag küz-8*