Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 176. o.

178 TÁRCZA. sen látott barátja a gyermekes házaknak.« A maga elé tűzöft feladatot kitűnően oldotta meg, s ma egy olyan gyűjtemény van az elkallódástól megmentve, mely a magyar nép szellemnek mindenkor becses emléke lesz. Hogy e gyűjtemény olyan fényes kiállításban jelenhetett meg, az az Athenaeum érdeme, mely annak gazdag illusztrálásáról gondoskodott. Ara egy kötetnek 3 frt. — HENSZLMANN IMRÉNEK kassai szülőházát legközelebb emléktáblával fogják megjelölni. Az e czélból alakult bizottság élén Stöhr Antal dr., a főgimnázium igazgatója áll. Az emléktábla fekete vagy szürke márványlap lesz a következő felirással : »E házban született Henszlmann Imre, a magyar műtörténelem megalkotója szül. 1813. — megh. 1893.« Az eszme megvalósítása iránt Bubics püspök is élénken érdeklődik s tegnap 20 forintot küldött az emléktábla költségeire. — A MIKES KELEMEN-EMLÉK számára Bay Ilona 15 forintot küldött be hozzánk, melyet azonnal rendeltetési helyére küldöttünk. — A KOLOZSVÁRI BÁTHORI-HÁZ legendájáról Szádeczky Lajos az általa szerkesztett Erdélyi Muzeumban beható tanulmányt írt. A kérdést teljesen tisztába hozta. Levéltári adatokból, számadás könyvekből s más hivatalos iratokból, melyek részint a Kolozsvár városi levéltárban, részint a bécsi titkos levéltárban őriztetnek, hogy ez a ház csakugyan létezett Kolozsvártt, kimutatta, hogy ez a ház a Kakas Istváné volt, rendes szállása a Báthori fejedelmeknek s a néphagyomány ezt a házat nevezte el Báthori háznak. Kimutatta azt is, hogy hol van az : a piaczsoron a Szatmáry-féle ház, melyben több ajtó felett megtalálta a Kakasok czímerét s aztán Kakas levelein megtalálta ugyanezt a czímert, sőt ugyanott megtalálta a Kakasok czímerének rajzát is. Fáradságos munkával, de ügyes combináczióval jött erre az eredményre. — Az ERDÉLYI HONISMERTETŐ EGYLET mult évi közgyűlésében Teutsch Frigyes elnök által tartott megnyitó beszéd külön kiadásban megjelent. Érdekes füzetke ez, mely Erdély mult századi irodalomtörténetéhez becses adalékot szolgáltat. A beszéd eleje beszámol az egylet mult évi halottjairól s meleg sorokat szentel Reisenbergernek, a Bruckenthal muzeum custosának. Azután felemlíti, hogy boldogult dr. Teutsch Dániel püspök elődje az elnökségben utolsó elnöki beszédjeit az 1790/91 ki országgyűlés történetének szentelte, s most, midőn ő a Schlözer-féle hires munka keletkezésének történetéhez szolgáltat adatokat, a boldogult által megkezdett munkát kivánja folytatni ; mert Schlözer munkája ezen idők hatása alatt keletkezett. Érdekes maga a beszéd is, mert már abban is sok uj adat van, de kiváló fontossággal bir annak függeléke : Schlözer levelezése az erdélyi szászokkal a munka érdekében, uj világításban mutatja be a muuka keletkezésének törté-