Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Uj könyvek - 83. o.

TÁRCZA. 85 koripar történetét 1848-ig tárgyalja. A millennium alkalmából örvendetes tényként konstatálható, hogy a közgazdasági irodalmunk is új. élénk haladási lendületet vett. melynek egyik jele az itt emiitett mű, kettős szempontból bir kiváló becscsel reánk, egyfelől azért, mert hazánkra, mint agricoljellegű országra nézve nagy gyakorlati jelentősége van, másfelől pedig azért, mert mint megbízható forrástanulmányokon alapuló mű kultúrtörténetünk előbbrevitelére van hivatva hatni, ez utóbbi okból méltán sorolhatjuk történeti forrásműveink közzé. E mű eddig megjelent első része 6 fejezetet foglal magában, melyben a czukoripar egyes fejlődési stádiumaiban igen szépen, tüzetesen, behatóan van tárgyalva. A munka ára 2 frt. Kapható a Magyar Czukoripar szerkesztőségében Dessewffy-utcza 45. — r. — MOHL ADOLF loretoi pap két sopronmegyei határszéli községnek történetét írta le : a Yimpáczét (németül Wimpassing) s a Stotzingét, mindkettőt német nyelven. Két kis fűzetke ez, de érdekes tartalommal, kézirati és nyomtatott források alapján dolgozva. Mindkettő illusztrácziókkal van díszítve. A két község történetét. viszonyait ügyesen írja le, s helyi monographiáink számát két érdekes munkával szaporítá, melyek röviden bár, de tömören adják elé az illető helységek történetét s nevezetességeinek sorozatát : a Yimpáczon őrzött nagy csodálatos byzanczi keresztet, s a híres stotzingi Mária képet s az alapító báró Stützing leszármazását. DR. KVACSALA JÁNOS dorpati (Jurjevo) egyetemi rendes tanár, hazánkfia a poseni államlevéltárban nagybecsű egyháztörténeti okmányokat fedezett fel a Jablonsky-gyüjteményben, melyek a csehországi protestánsok történetének egyes homályos részleteire derítnek világosságot. Ez okmányokat ki is adta »Eine böhmische evang. Gesandtschaft in Berlin 1723« czimen. A tizenhetedik századi szerencsétlen vallásháborúk után nemsokára elnémult minden tudósítás a cseh protestantismusról. daczára, hogy az országban számtalan protestáns volt. Csupán a bécsi porosz követek jelentéseiben lehet erre vonatkozólag némi adatokat találni. A porosz királyok többször megpróbálták cseh hítfeleik érdekében közbejárni, de csakhamar meg kelle győződniük arról, hogy az osztrák örökös tartományokban ez hiábavaló s ekkor pártfogásuk a kivándorlók barátságos fogadására szorítkozott. Az elnyomottak azért nem adtak föl minden reményt, a mint a most kiadott okmányok bizonyítják, melyek Jablonsky berlini udvari lelkész saját elbeszélései. 1723. aug. 25-én 2 cseh ember kereste fel (Rochlicsek és Wydracsek) Jablonskyt. a kettő közül az egyik magyarországi lakos, s egy iratot adtak át neki, mely » A csehek punctumai, micsoda nagy üldözést szenvedtek vallásuk miatt az odavaló pdpis-