Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 86. o.

86 TÁRCZA. tűktől« feliratot viselt s kérvényt nyújtottak be a porosz királyhoz is sérelmeik orvoslásáért. Közli Kvacsala Metternich gróf porosz követ ez ügyben tett jelentését is, mely szeliden elutasító volt : .»maradjanak csendesen és keresztyén türelemmel várják szabadulásukat.« A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARÁK TÖRTÉNETE. Folyóiratunk mult november-havi füzetében a Történeti Könyvtár rovata alatt több oly közgazdasági, ipar- és pénzügy-történeti munka megjelenését jeleztük, melynek megírására és kiadására hazánk ezeréves fennállásának megünneplése adott serkentést és alkalmat. Az e nemű munkák sorában kiváló helyet foglal el azon közelebb megjelent díszes kiállítású könyv, mely a magyar kereskedelmi és iparkamarák keletkezésének és fejlődésének történetét adja elő 1850-től 1896-ig. E munkát a czímlap szerint, melyen szerző vagy szerzők megnevezve nincsenek, a kamarák hivatalos adatai alapján a budapesti kereskedelmi és iparkamara szerkesztette, s talán nem csalódunk, ha azt hiszsziik, bogy a szerkesztés fáradságában és érdemében Lánczy Leo kamara-elnöknek jelentékeny rész jutott. Az előttünk fekvő kötet az egész tervbe vett munkának még csak első részét foglalja magában s az iparkamarai intézmény keletkezésének és történeti előzményeinek elbeszélése után a magyar kamarák fejlődésének külső történetét adja pragmatikus szerkezetben, gazdag okirat-készlettel. Óhajtjuk, hogy a munka második része is, mely a magyar kamarák működését, tehát tulajdonképeni belső történetét fogja tárgyalni, mennél előbb napvilágot lásson. jVEGrYES KÖZLÉSEK/ — TÁRSULATUNK múlt hó 20-dikán vasárnap d. e. 11 órakor a m. tud. Akadémia dísztermében harmadik nyilvános felolvasó ülését tartotta meg gr. Teleki Géza eluöklete alatt. Az ilyen felolvasó ülések kitűzött czéljának megfelelőleg, hogy ez által nemzeti múltunk hagyományai iránt a nagy közönségnél is minél szélesebb körben érdekeltséget keltsen és népszerűséget szerezzen, ez ülésnek Káldy Gyula társulati tag felolvasása és vezetése mellett XVI., XVII. és XVIII. századi magyar történeti énekeink nevezetesebb darabjai képezték tárgyát. A XVI. századi történeti énekek közül Tinódi Sebestyén két históriás énekét (Az vég Temesvárban Losonczi Istvánnak haláláról és Egervár viadaláról való ének) és egy Karácsonyi éneket ; a XVII. és XVIII. századból egyházi és virágénekeket, kuruczdalokat (Anyaszentegyház siralma ; Régi dal a rossz időkből ; Rákóczy Sámuel (ballada) ; Rákóczy siralma, Balogh Ádám nótája, Rákóczy